Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

120 Papfalvy Ferenc A felsorolt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelések közül a kereskede­lemből beszerezhető laboratóriumi műszereket és segédeszközöket (mint mérlegek, szitasorok, szárítószekrények stb.) az egyes intézmények a kiadott jegyzék alapján saját maguk szerezték be. Nagyobb nehézséget jelentett a különleges talajmechanikai műszerek biztosítása, mivel a hazai műszeripar ilyenek gyártásával nem foglalkozik, importból való beszerzésük pedig nagyon hosszadalmas és sokkal költségesebb lett volna. Ezért ezeknek a felszereléseknek a megtervezéséről, gyártásáról és elosztá­sáról a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet gondoskodott. Ilyen módon biztosítani lehetett, hogy az új vízépítési talajmechanikai laboratóriumok egységes, korszerű felszereléssel rendelkezzenek. A műszerállomány összeállításánál az országszerte elterjedt (többségében a szerző korábbi munkássága során kialakított) műszerekből indultunk ki, melyeknek a tervei is készen álltak. A tervek túlnyomó részét azonban még a megrendelések kiadása előtt — a vízépítési kívánalmaknak megfelelően - kisebb-nagyobb mérték­ben módosítottuk. A módosítás a műszerek esztétikai kialakítását és a'kiviteli költ­ségeket is előnyösen befolyásolta. A módosított, illetve teljesen új tervek alapján készített — és az 1 — 6. ábrán bemutatott — műszerek közül megemlítjük a következőket: a) A hazai talajmechanikai laboratóriumok tipikus ödométer-nyomógépének külső méreteit és így helyigényét kb. 25%-kal csökkentettük, az áttétel váítoztat­hatóvá tételével (1 : 10, "illetve 1 : 5) a használhatóságát fokoztuk és közönséges mérlegsúlyok helyett lapos súlyokkal láttuk el (1. ábra). b) Az ödométer-cellák tömítésénél olyan újszerű megoldást alkalmaztunk, mely biztosan megakadályozza az ödométer-gyűrűk külső oldala melletti vízszivárgást, így a kompressziós vizsgálat közben közvetlen vízáteresztőképesség-vizsgálat is végezhető (2. ábra). c) A triaxiális-cella külső méreteinek csökkentésével a készülék áránál a korábbi változathoz viszonyítva kb. 30%-os megtakarítást értünk el (3. ábra). d) Új megfontolások alapján készül­tek a vízáteresztőképesség-vizsgáló készülé­kek tervei. A kisebbik ( 0 40 mm) ké­szülékbe közvetlenül behelyezhetők a kisátiérőjű fúróberendezéssel kivett mag­minták, a mintatartóhengerrel együtt. A nagyobbik ( 0 100 mm) készülék a Proctor-hengerekhez csatlakoztatva al­kalmas az áteresztőképességnek a tömör­ség függvényében való vizsgálatára. Mind­két készüléktípus egyaránt alkalmas a vizsgálatnak állandó vagy változó víz­nyomású módszerrel való elvégzésére és a szivárgása mintán keresztül akár alul­ról felfelé, vagy felülről lefelé történhet. Az alkalmazott módszer (állandó vagy változó víznyomás) a talaj- minta hely­zetének és állapotának megváltozása nél­kül, a vizsgálat közben is változtatható (4. ábra). e) A higanyos térfogatmérő készülé­ket a kezelési biztonság növelése céljá­ból a korábbi, gumidugós lezárás helyett csavaros fedővel láttuk el (5. ábra). f) A maximális molekuláris vízkapa­citás meghatározásához teljesen új, egy­szerű, könnyű és kisméretű nyomógépet terveztünk. Az egymunkahelyes szerke­zet súlya csupán 4 kg, térfogata kb. 1,5 dm 3. (Összehasonlításul megemlítjük, hogy a VIZ ITERV-nél korábban elké­1. ábra. Ödométer nyomógép

Next

/
Oldalképek
Tartalom