Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
1. füzet - Gábri Mihály-Szikra László: Nyomásközpontos esőztető öntözőrendszerek sablonos üzeme és tipizált tervezése
Nyomásközpontos öntözőrendszerek 111Mellékvezeték méretezése : С osztáspontnál a fővezeték összes vesztesége, Л/ 20,04 m Hidránsnál szükséges nyomás, hh -f h s z 37,24 m Az ac. mellékvezeték vonalán geod. magasságkülönbség, hg 5,00 m h f + h h + h s z + hg 62,28 m Nyomásközpontnál feltételezett üzemi nyomás 70,00 m Az ac. mellékvezetéken megengedhető összes veszteség (a 10% helyi veszteséggel együtt) 7,72 m A VH/b táblázatból kikeressük a mellékvezetéknek azt a típus változatát, ahol a 10%-kal megnövelt veszteségérték a 7,72 m-t nem haladja meg. A típus kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a nyers csőár Ft értékére is. A változat a 12. típus, mely szerint 0 250 mm ac. nyomócsőből szükséges 540 fm 0 200 mm ac. nyomócsőből szükséges 240 fm 0 150 mm ac. nyomócsőből szükséges 120 fm összes veszteség a táblázat szerint 6,45 m Helyi veszteségekre 10% 0,65 m H m összesen: 7,10 m Hny = 20,04 + 37,24 + 5,00 + 7,10 = 69,38 m Fenti elvek alapján egy fővezeték és a hozzátartozó mellékvezetékek méretezésének számítása a IX. táblázat szerint készíthető el. Az egyes ac. fővezetékekre a hozzájuk tartozó mellék- és szárnyvezeték figyelembevételével kiszámított legnagyobb nyomásérték a mértékadó. c) Néhány gyakorlati megoldás A műszaki tervezés — a mezőgazdasági szempontokat messzemenően figyelembe véve — minden esetben több (néha 5—10) változat feltárásával történik. Ezek során kell a leggazdaságosabb vízellátást, a nyomásközpontok számát, helyét, kapacitását, a hozzájuk tartozó területnagyságot, a vezetékhálózatot, az energiaellátást, a vízelvezetést stb. minden részletében elemezve megvizsgálni, s a leggazdaságosabb megoldásra indokolt javaslatot tenni. Az alábbiakban a tanulmányban foglaltak alkalmazását néhány elkészült terv helyszínrajzán mutatjuk be, röviden ismertetve a legjellemzőbb sajátságokat. A 11. ábrák ideális táblanagysággal, sablonos és folyamatos üzemmel, tipizált ac. hálózat vonalazással, tipizált tábla vízigénnyel és közel sík terep figyelembevételével csupán példaként készültek. A 1 l/a ábra 9600 kh területet, a 11/b és 11/c ennek felét, ill. egynegyedét tünteti fel, mindegyiket egy-egy nyomásközpontos vízellátással. A helyszínrajzok a hozzájuk tartozó megoldás hozzávetőleges fajlagos mutatóit is feltüntetik. Ezekből következtetni lehet arra, hogy a csaknem 10 000 kh-nak egy nyomásközponttal való kiszolgálása nem gazdaságos. Figyelembe véve a tápcsatornák, nyomásköz-
