Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

112 Mát hé Lajos E csoport alsó vízerőműve Moslavinánál létesül, s a tervezett duzzasztási szint itt is hosszabb töltésezést kíván. A második csoport mindkét vízerőtelepénél az eddigi vizsgálatok szerint a rövid oldalcsatornázás megoldás látszik gazdaságosnak, .amely az erőtelep építéséhez és üzeméhez kedvezőbb feltételeket biztosít (száraz munkagödör, jégjárás, stb.). Mindkét eddig ismertetett csoport vízerőműveinél a jellemzők (kiépítési vízhozam, esés, beépített teljesítőképesség, gépegységek száma, stb.) azonosak, ami a tervezést, az építést, majd később az üzemet és karbantartást egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. A harmadik csoport lényegében egy vízlépcsőből áll, amely Eszék környékén létesül azzal a feladattal, hogy mint a Dráva legalsó vízerőműve, felső bögéjével kiegyenlítő tározóként szolgáljon a Dráva vízerőművek csúcsüzeméhez. Ennek megfelelően kiépítési vízhozama is kisebb, mint a felette levőké, és döntően alapüzemben jár. Bár az erőmű teljesen jugoszláv területen létesül, a jugoszlávok úgy tekintik, mint a közös magyar—jugoszláv vízerőműrendszer szerves tartozékát, tehát közös költségen történő megvalósítással és termelt energiamennyiségének megfelelő megosztásával. A jugoszláv Dráva —Mura vízerőhasznosítási tanulmányterv — bár adatai első szemléletre elfogadhatóak —, természetesen még magyar részről is további vizsgálatokra szorul (például a Mura vízhozamának Drávába való átvezetése helyett nem gazdaságosabb-e, ha a magyar oldalon vezetett üzemvízcsatornával tisztán a Mura vízhozamát hasznosítva oldjuk meg a Mura közös vízerőhasznosítását.) A közös vízerőhasznosítás megoldásához elsősorban további hidrológiai, hidrogeológiai és topográfiai vizsgálatok szükségesek, beleértve azokat a kihatásokat is, amelyeket a vízerőműrendszer a vízgazdálkodás egyéb ágazataira kedvezően vagy kedvezőtlenül ki fog fejteni (ármentesítés, ivó-, ipari és öntözővízellátás, talaj vízszintváltozások stb.). (A Mura vízhozamának Drávába történő átvezetése Nagykanizsa vízellátását kedvezőtlenül befolyásolhatja.) Az erőművek felső bögéjéből gravitációs kivezetésű öntözővízellátás lehetséges, viszont a duzzasztás miatt megemelkedő talajvízszint kedvezően, de kedvezőtlenül is kihathat a mezőgazdaságra. A Dráva lépcsőzése előmozdíthatja a hajózást — ez elsősorban jugoszláv érdek, mert mi nem tudjuk az itteni magyar hajózást idegen vízfolyás érintése nélkül, belső hajóforgalmunkba bekapcsolni —, ugyanakkor az ehhez elengedhetetlenül szükséges eszéki vízlépcső megnehezíti az Eszék felett betorkolló Karasica belvizeinek Drávába juttatását. Energetika és csúesüzeni E két fogalmat különválasztva ma már nem is lehet vizsgálni. A villamosenergiát ugyanis nagy mennyiségben nem lehet tárolni, ugyanakkor még olyan országokban is, ahol a menetrend szerinti ipari villamosenergiafogyasztás bizonyos szabályozó szerepet játszik az energiaigénycsúcsok és völgyek között, az eltérés a csúcs és a völgy — tehát az igényelt legnagyobb és legkisebb teljesítmény — között az előbbi mintegy 35 — 40%-a. Ezt az eltérést a közvilágítás fejlődése, a háztartások fokozott mértékű villamosítása és nem korlátozható fogyasztása csak még növelni fogja. (Egyes adatok szerint már ma is egy-egy közkedvelt műsor előidézte rádió és televízió bekapcsolás teljesítményigénye néhány percen belül az eddigi teljesítményt mintegy 50 MW-tal megemeli, ami a jelenlegi csúcsigény kb. 3%-a, a csúcstöbbletigénynek pedig hozzávetőlegesen 9 —10%-a). Az újonnan épülő hőerőművek egyre nagyobb beépített teljesítőképességű gépegységei, távlatban pedig az atomerőművek mind olyanok, amelyek egyenletes, optimális terhelést kívánnak. Ettől az eltérés komoly hatásfok romlást, így lényegesen gazdaságtalanabb üzemet jelent. Ügynevezett alapüzemben kell tehát járniok, míg a csúcsteljesítmény többletet máshonnan, csúcserőművekből kell biztosítani. Erre a célra legmegfelelőbb a csúcsüzemre alkalmas vízerőmű, illetve a szivattyús energiatározó. Ezért nő egyre fokozottabb mértékben a vízerőművek kiépítési vízhozama, illetve ennek megfelelően csökken a kiépítési vízhozam tartósság, valamint az átlagos évi energiatermelés és beépített teljesítőképesség viszonyából számított kihasználási óraszám, továbbá ezért létesítenek világszerte egyre több és több szivattyús energiatározót.