Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Tiszai Pál: Esőztető öntözőfürt összehasonlító gazdaságossági vizsgálata

ESŐZTEK) ÖNTÖZŐFÜRT ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA TISZAI PÁL

1 Az esőztető öntözőfürtök hatékonysági vizsgálata — a beruházási és üzemi költségeken túl a termelés, a bel- és külföldi értékesítés, az emberi munkaerőszükséglet, a szállítás, az üzemi eszközellátottság, a talaj táperőellátottsága stb. kérdéseinek nemzetközi árszintű, népgazdasági szintű és üzemi szintű figyelembevételével — igen szerteágazó és nagy feladat lenne. Ez utóbbi három — a nemzetközi árszint, a népgazdasági és az üzemi szint kérdései — közül az alábbi sorokban, egyszerűsített modellen, csak az üzemi szintű gazdaságosságot, és ezen belül is csak a különböző tervváltozatokhoz tartozó beruházási és üzemi költségek alakulását kívánom vizsgálni. Az összehasonlítás a nyomásközpontos, a magaslati nyomómedencés és a víztornyos elrendezésre vonatkozik a villanyáram-díjszabás különböző módjainak alkalmazásával. Az összehasonlítás modellje egy gazdaság gyümölcsös területéből kiragadott, 1000 kh nagyságú, összefüggő öntözött terület. Ezt a területet a szomszédos völgyben létesített víztározóból az 1. ábrán látható elrendezés szerint lehet öntözésre berendezni. Ennél az elrendezésnél 10, illetve 4 további módosításával (alváltozatával) 14 változatot tételeztem fel, melyeket az összehasonlítás modelljén különkülön vizsgáltam és a vizsgálat eredményét táblázatban foglaltam össze. A modellen feltételezett egyszerűsítések és felvételek az alábbiak: a) az 1. ábra szerinti elrendezésnek megfelelően az 1. és 2. sz. elektromos szivattyútelep — a legnagyobb és legkisebb vízállásnak megfelelően — a későbbiekben tárgyalt 1—6. változatnál automatizált. Az 1. sz. szivattyútelep az 1. sz. tározóból a 2. sz. tározóba; a 2. sz. szivattyútelep egyik szivattyúegységével az 1. sz. magaslati nyomómedencébe, és a másik szivattyú egységével a 2. sz. magaslati nyomómedencébe emeli a vizet. A víz a medencékből gravitációsan jut el a gyümölcsöt ellátó csőhálózatba. A kedvező terepalakulat miatt a kérdéses terület az összehasonlító vizsgálatok elvégzésére alkalmas. Nincs szükség drágább víztorony feltételezésére, a magaslati tározótér még nagyobb méretekkel is gazdaságosabban valósítható meg. b) A nyomómedencékből induló fő- és mellékvezetékek, valamint a hordozható rész elrendezése minden változatnál ugyanaz, így ezek költsége az összehasonlításnál kiesik. A variábilis beruházási költségek tehát nem tartalmazzák a teljes beruházási költséget. 1 A tanulmány írója Tiszai Pál mérnök, a Vízügyi Tervező Iroda irodavezetője. fi Vízügyi Közlemények