Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Fekete György: A belvízi utak összehasonlítása a hordképesség-kihasználás alapján

76 Fekete György V. táblázat. TK faktor vizsjjálat. Víziút = DUNA, vizsgált Időszak = 1961. év, hajótípus : tm = 1065,2 tonna, V

0=16 kin/óra Table V. TK-factor study. Waterway = Danube; period of study = 1961; type of vessel: ' t™ = 1,064.2 tons; V

0 = 16 km/hour. Víziút-szakasz jele és határai (Km) M и V e 1 e i A \ B c D E F S л Э I J> 2 1 5 ' о о í о О Л г> О О I V w 8.0 * 5,0 * 5,0 40 m* 4.0* 3,0* l • «Ï 16 1 «Ï 20 U e

u il 9 " SI 20% 3 4« ÍJ 305661 344694 347964 32959t 35*811 351266 367115 4 n no* 365 S T '"lel, ^mc* 3 • t 837 940 953 903 972 962 1006 6 F Vp,-V

0-«, »0-1 10.0 8.0 11,0 11,0 6,0 12,0 13,0 7 Kf.i.V^ 2.6 160 128 220 220 54 240 260 8 TK< 5.7 133920 130320 209660 198660 52488 230880 261560 9 l "p. V

0 22.0 24,0 21,0 21,0 26,0 20,0 19.0 10 к

1- l."^ 2.9 35? 384 420 420 234 400 380 11 TK

1 5.10 294624 360960 400260 379260 227448 384800 382280 n TK ,TK

F *TX

L 2 8+1! 2 214272 245640 304960 288960 139968 307840 321920 VI. V. III IV VII. It. 1 TÇ5/33J Megjegyzések: 1 = éjjel nappali kétirányú hajózás, i = 20 óra, 2 = éjjel nappali kétirányú hajózás helyenként jelzőállomásokkal szabályozott rövid egyirányú szakaszokkal, i = 0,8X20 = = 16 óra, 3 = nappali kétirányú, éjjel csak felfelé hajózás i = 12 + (20 — 12)/2 = 16 óra, 4 = csak nappali kétirányú hajózás, sűrűn jelzőállomásokkal szabályozott hosszabb-rövidebb egyirányú szakaszokkal, i = 0,75X12 = 9 óra, 5 = felvett feltételes érték. Note: 1 = two-way traffic day and night, i = 20 hours; 2 = two-way navigation day night with short one-way section controlled from signalling stations, i = 0.8X20 = 16 hours; 3 = twoway navigation in daytime, downstream traffic at night, i = 12 + (20— 12)/2 = 16 hours; 4 — two-way traffic in daytime only, with frequent one-way sections of different length and controlled by signalling stations, i = 0,75X12 = 9 hours; 5 = assumed value. Még egy lényeges kérdésről kell röviden említést tenni, nevezetesen arról, hogy különösen nagy hosszúságú és változó TN-, illetőleg TK-faktorú szakaszokkal rendelkező viziutat a maga egészében, vagy legalább is főbb, összevont szakaszaiban kell vizsgálni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az áruk szállításánál a víziközlekedés előnye éppen a nagy szállítási távolságoknál jelentkezik, amidőn ugyanaz a hajó rendeltetése felé haladtában különböző TK-faktorú szakaszokon kell hogy áthaladjon. Ezt a felvetett kérdést itt behatóbban nem taglalom, azonban nem mulaszthatom el legalább a megemlítését, mert nyilvánvalóan a szűk keresztmetszetek lesznek döntő befolyással a hajózásra, a víziút egésze szempontjából. Az ismertetett módszer egyébként bőséges lehetőséget nyújt a sokirányú továbbfejlesztésre. A hajózást befolyásoló paraméterek egymásra hatásának logikai sorbakapcsolása révén megnyílt számos további műszaki és gazdasági vizsgálat