Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Szpiriev Bozsidár: Hévízkutak optimális termelési vízmennyiségének megállapítása

58 Szpiriev Bozsidár A (6) függvényben két ismeretlen tényező van: a Q

s és a. A függvény logaritmizálásával és a mért vízhozamok behelyettesítésével kapjuk az alábbi összefüggéseket : „ _ lg (Ö0-&)-lg «?!-&) 2,3 At

3 A (6) függvény akkor egyenlíti ki a kút vízhozamcsökkenésének feltételét, ha a

x = «, = a

3 = konst. Az a

1= a

2 és a« = a

3-ból а következő egyenleteket kapjuk: Az összefüggésből a ft értéke megállapítható. A (8) egyenlet két oldala akkor azonos, ha Q'

s = 175 m/

3nap. A (9) egyenlet két oldala pedig akkor azonos, ha Q" = 186 m

3/nap. A két érték átlaga Q

s = 181 m

3lnap. Ismerve a Q

s értékét a (7) képletek segítségével értéke is meghatározható, és x

1 = 0,000 154 6; a

2 = 0,000 156 6; a

3 = 0,000 157 7 A három érték átlaga a = 0,000 155 6 A Q'

s, Q's és a

L, a

2, a

3 közeli értékei azt bizonyítják, hogy a (6) exponenciális függvény a körömi hévízkút vízhozamcsökkenését kielégíti. A fehérgyarmati hévízkút. A kutat az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat fúrta 1962-ben. A kút csövezése : 0,50— 66,10 m között 0 318 mm 0,30— 470,60 m között 0 244 mm 399,00—1005,20 m között 0 165 mm Perforációk az 0 165 mm csövezésnél: 716,00—731,00 m között 801,50—808,00 m között 735,00—740,00 m között 905,00—910,00 m között 754,00—764,00 m között 948,50—952,00 m között 767,00—773,00 m között 992,00—954,00 m között 781,00—788,00 m között 996,40—998,00 m között A mérési eredményeket a II. táblázat tartalmazza. A kút vízhozamcsökkenési görbéjét pedig az idő függvényében a 2. ábra mutatja.