Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Alföldi László: Mélyfúrású kutak vizsgálata és a vizsgálatok tapasztalatainak felhasználása a vízgazdálkodásban

54 Alföldi László 7. összefoglalás A vízgazdálkodás gyakorlatában valamely kút vagy kútcsoport termelési jellemzőit csak alapos elemzés után szabad számítási alapként teljes értékkel figyelembe venni. Valamely kút termelési jellemzőinek a romlása nem feltétlen a kitermelhető készlet csökkenésének az eredménye, hanem kútkiépítési hibák, vagy abból eredő utólagos elváltozások következménye is lehet. Egyedülálló kútban végzett észlelések nem mindig értelmezhetők egyértelműen, ezért jelentős beruházási alapot lekötő koncentrált telepítésű artézi víztermelő létesítményeknél az optimális kúttelepítési távolságot és a vízadó rétegre adott technológiával telepíthető kút termelési jellemzőit legalább egy egyszerűsített kútcsoportos vizsgálattal kívánatos meghatározni. Tartósan üzemben tartott nagykapacitású mélyfúrású víztermelő egységeknél néhány megfigyelő kutat szükséges kizárólag rendszeres megfigyelés céljából fenntartani, mert a depressziós szintek összeérése esetén — ami erőltetett termelésnél gondos telepítés esetén is előfordulhat—regiorális szintcsökkenés lép fel, melynek ütemét jól megfontolt gazdasági érdekből is figyelemmel kell kísérni, és szükség szerint szabályozni. Végül vízműtelepítéseknél több réteg egyetlen kútban való összekapcsolása nem kívánatos, és sokkal előnyösebb lehet minden réteget külön kutakkal megcsapolni, mert ezzel még ráadásul a kútsűrűség is fokozható. Az itt tárgyalt néhány probléma önmagában is elégséges annak a bizonyítására, hogy mélyfuratú kutakra alapozott nagyteljesítményű vízművek telepítése igen alapos és gondos vizsgálatokat és tervezést igényel. IRODALOM [1 ] Almássg Bálint, Holnapy Pál: Számítási eljárás a kutak egymásra hatásának vizsgálatára. Hidraulikai Konferencia Budapest, 1960, 4. sz. kérdéscsop. №1. [2] Bélteky Lajos: A kismélységböl való víznyerés gazdaságossága és eredményei. Hidrológiai Közlöny, 34. évf. 1954. 1 — 2. sz. [3] Bélteky Lajos: Az artézi kutak építésével kapcsolatos időszerű kérdések. Hidrológiai Közlöny, 35. évf. 1955. 11. sz. [4] Bélteky Lajos: Falusi ivóvízellátás korszerű fejlesztése. Mérnöki Továbbképző Intézet, 3831, Budapest, 1960. [5] Bélteky Lajos: Artézikutak minőségi és gazdaságos építése, üzemeltetése és karbantartása. Mérnöki Továbbképző Intézet, 3622, Budapest, 1961. [6] Bélteky Lajos: Mélyfúrású kutak korszerű kiképzési üzeme és javítása. Mérnöki Továbbképző Intézet. 4175, Budapest, 1963. [7] Bélteky Lajos: Korszerű szűrőzés a vízfúrásoknál. Alérnöki Továbbképző Intézet, 4262, Budapest, 1964. [8] Magyar Kálmán: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek közös nyugalmi vízszintje és együttes vízhozama. Hidrológiai Közlöny, 36. évf. 1956. 3. sz. [9] Major Pál: Csőkutak szürőszerkezetének megválasztása, különös tekintettel a talajvízből való öntözésre. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1963. 2. sz. [10] Öllös Géza: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1957. 1. sz. [11] Öllös Géza: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok részletes vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1958. 1. sz. [12] Schmidt E. Róbert : Artézi kútfők és önműködő zárószerkezetek. Bányászati Kohászati Lapok, 1963. 23. sz. [13] Varrók Endre: A nem permanens talajvízmozgás vizsgálata különös tekintettel a nyomásváltozás 1 erjedésére. Hidrológiai Közlöny, 1960. 2. sz.