Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

-592 Ismertetések Nukleáris robbantás esetén a sugárszennyezés a robbanáskor el nem használódott lehulló nukleáris hasadó töltet és ennek ugyancsak radioaktív hasadási termékei, valamint a robbanáskor fellépő neutronsugárzás hatására keletkező mesterséges radioaktív izotópok következtében jön létre. A szennyezettségi fok a nukleáris robbanás fajtájától, a meteorológiai viszonyoktól, a talaj és az épületek anyagának kémiai összetételétől függ. A robbanás körzetében levő anyagok aktivitása ugyanis az intenzív neutronsugárzás következtében növekedhet. Ä „felaktiválódás" mértéke kémiai elemenként más és más. A radioaktív szennyezettség területe és mértéke a nukleáris robbanás fajtájától (földfelszíni, föld alatti, víz alatti, légi) energiájától és a meteorológiai viszonyoktól függ. A radioaktív sugárzás kétféle úton — kívülről és belülről — támadhatja meg a szervezetet. A belső sugárzás a robbanáskor keletkező radioaktív termékeknek, szennyezett víznek, élelmiszernek és levegőnek a szervezetbe jutása útján jön létre. A víz és az élelmiszerek szennyezettségének mértékét az anyag 1 g-nyi mennyiségében vagy 1 cm

3-ében történő b'éLa vagy alfa bomlások számával határozzák meg. A csatornák tervezésénél — a nukleáris robbantáskor fellépő megengedhető külső szennyezettség mértékére — a Nemzetközi Atomenergia Bizottság előírásait tartották mérvadónak. Eszerint a lakosság egyes egyedeire megengedhető külső gamma-sugárzás 0,5 röntgen (r/év)

4. Az egész lakosság pedig nem kaphat 5 r-nél nagyobb sugárzást 30 év alatt. Ez az előírás erőművekre vonatkozott, ahol a hatás folyamatosan éri a környezetet. Ezért az alkalmazása egyszeri robbantás esetére aránylag biztonságosnak látszott. Példaként megemlítjük, hogy hadászati szempontból azokat a körzeteket tartják fertőzöttnek, amelyeknél a sugárzási szint 0,5 r/óra-nál nagyobb. Erősen szenynyezettnek számít a terület 100 r/óra-ig, ennél nagyobb szennyezettség pedig már veszélyesnek minősül. Csatornaépítést megelőzően tehát ki kell jelölni azokat a területeket, ahol a sugárzási szint a robbanás után nagyobb lesz, mint 0,5 r/év, és az építés előtt kiürítésükről gondoskodni kell. A nukleáris robbantás előreláthatólag 2 — 3 évig fog tartani, havonta egy alkalommal. A sűrű őserdővel benőtt területen nem volna célszerű az összes telepest és az őslakos indiánt minden egyes robbantáskor ideiglenesen kitelepíteni. Ügy tervezik, hogy egyszerre csak arról a területről telepítik ki a lakosságot, amely területen számottevő szennyezés várható. A sugárzási szintek kijelöléséhez, egészen a felhők magasságáig terjedően, a széljárás pontos ismerete szükséges. 10 Mt-ás töltet fölrobbantásakor keletkező felhő várható főbb méreteit a nevadai robbantáskor keletkezett felhő méretei alapján extrapolálással határozták meg. Eszerint a felhő henger alakú részének átmérője várhatóan 3,2 km, magassága pedig 8 km lesz. A lepényszerű rész átmérőjére 32 km, magasságára pedig 1,4 km méret adódott, az előzetes számítások alapján. Az elmondott szempontok figyelembevételével laboratóriumi modellkísérletek segítségével határozták meg a robbanás idejére veszélyes területeket (6. ábra), amelyeket » Röntgen (r) a röntgen- és gammasugárzás besugárzási dózisának az egysége. 1 r az a röntgen- vagy gamma sugárzásmennyiség, amely 1,293 mg levegőben kiváltott korpuszkuláris sugárzás útján 1 — 1 elektrosztatikai töltésegységnek megfelelő pozitív, illetőleg negatív iont termel. —— nukleáris robbantás segitségevei építendő csat. szakasi államhatár veszélyes terület határa szennyezettségi határok 6. ábra. A robbanás idejére veszélyes területek. (Laboratóriumi kísérletek eredménye )