Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

-574 Perényi Károly Az utóbbi években sok talajkémiai vizsgálatot végeztek. Az ország talaja általában gazdag foszforban és nátriumban. A nitrogén nagy mennyiségben a síksági öntéstalajokban és az elmúlt években feltört szűzterületen található. Ilyen részek az el-Ghábi és a Rudzsi-medence, továbbá az Idlibtől nyugatra és Homsztól és Szélimijétől nyugatra eső terület. A kizsarolt területeken ritka a nitrogén, ahol a kultúrák egymást követik anélkül, hogy tápanyagpótlásra sor kerülne! Ezért tapasztalatuk szerint a legjobb trágya a szerves, vagy ásványi bázisú nitrogén, melyet foszforbázisú műtrágya követ. — A nátriumbázisú műtrágyák 1 nem hasznosak, mivel a talajok nátriumban gazdagok. Szíria területének mintegy negyede művelésre alkalmatlan (sziklás, sivatagi), mintegy 40%-a pedig legelő, erdő, mocsár. így a mezőgazdasági mû.нУв»^«—velésbe vonható területet a V- ; Щ jelenlegi 27%-ról mintegy i 40°/„-ra lehetne emelni. Egyes Ш

* -*-.. ^^^РИ elsősorban teraszok "kialakítá^ . ^^ffl ^ Az öntözéshez szükséges 2. ábra. Hegyvidéki teraszos mezőgazdasági művelés 5аЬ

Ь^Йо

2а а III. táblázatban található. A folyók és források éves vízmennyisége 30 milliárd m

3-re tehető. A legnagyobb vízmennyiséget az Eufrátesz biztosítja 25 000 millió m

3-rel, a többi vízbeszerzési lehetőség a Kabur (1500 millió m

3), az Orontész és a források (500 — 500 millió m

3)„ a Jármuk (450 millió m

3), a Szinn (360 millió m

3), a Barada (300 millió m

3) és a többi III. táblázat A íontosabb szíriai vízfolyások Eufrátesz Kabur Bálik Orontész Afrin Kuek Nar el Kebir Nar el Szinn Barada Awaj Folyó neve Vízhozama m

3/s A folyó hossza km Folyó neve maximum évi közcp Szíriában összesen 5200 300 12 400 100 60 150 22 25 15 753,0 52,0 6,0 32,0 8,0 0,5 3,0 12,0 7,0 2,5 675 460 105 325 85 56 6 71 66 2200 460 105 571 149 126 80 6 71 66 2. ábra. Hegyvidéki teraszos mezőgazdasági müvelés