Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Légbefúvásos homokfogók 555 tetett visszaáramlás, valamint alsó rácselliclyezésnél a rács szívóhatása ugyanis a már leülepedett homokszemcséket ismét a forgó víztérbe emelheti. Az általunk vizsgált 24 változat mérési adataiból bebizonyosodott, hogy a VITUKI korábbi vizsgálatai alapján tett megállapítások helytállóak, és egy újabb következtetés volt levonható (3. ábra). Vizsgálataink szerint, mint már említettük, a belső mag két részből áll. Van egy bizonytalan jellegű belső mag, ebben helyezkedik el az áramló tér közepe, ennek azonban helye, nagysága, a benne fellépő mozgások iránya és nagysága teljesen bizonytalan. Körülötte helyezkedik el az általunk átmeneti tartománynak nevezett víztér, amely abban különbözik a bizonytalan jellegű belső magtól, hogy a benne levő vízrészecskék már nagyjából körpályán mozognak és az áramlási sebesség nagysága a forgómozgás közepétől távolodóan észlelhető mértékben növekszik. A kritikus zóna vastagságát a fenék feletti sávban a rácsmélység, rácsszélesség és a befúvott levegő mennyiségének változtatásától függően 25 — 60 cm-re tehetjük. 4. A mérési eredmények értékelése A mérési eredmények értékelhetősége céljából meghatároztuk a légbefúvásos homokfogó működésére jellemző adatok összefüggéseit. A feldolgozott összefüggések az alábbiak: a) a befúvott levegő mennyisége (Q), ci rácshossz (s), a rács vízszint alatti mélysége (

h) es a kritikus sávban kialakult legnagyobb sebesség (i?) összefüggése. Ezen belül b) a rácsmélység, a befúvott levegőmennyiség és a kritikus sávban kialakult legnagyobb sebesség, c) a rácshossz, a befúvott levegőmennyiség és a fent már értelmezett sebesség, d) a rácshossz, a rács feletti — közvetlenül a befúvott levegővel megmozgatott — víztérfogat (V) és a már értelmezett sebesség összefüggése Q = 1,0 m

3/óra, 30 cm légfúvás esetén és végül e) különböző rácshosszak esetén a befúvott levegő mennyisége, a kialakult — korábbiakban értelmezett — sebesség és a közvetlenül a levegőbefúvással megmozgatott víztérfogat összefüggése. Az adatokhoz néhány megjegyzést fűzhetünk. A befúvott levegő mennyiségének mértékegysége a gyakorlatban m

3/óra, m, vagyis a medence 1 fm-én 1 óra alatt befúvott levegőmennyiséget értjük alatta. Mivel a kísérleti medence így értelmezett hossza 30 cm volt, az ábrázolás során Q mértékegysége m

3/óra, 30 cm. (A gyakorlatban alkalmazott mértékegységre való áttérés tehát a szakvéleményben közölt levegő mennyiségi értékek 3,333-mal való szorzásával történik.) Az s rácshossz (cm). A légbefúvó rácspálcáknak a hasznos hosszát jelenti, vagyis azt a távolságot, amelyen 4 cm-enként 2 sorban 2 mm átmérőjű lyukakon fújjuk be a levegőt. A h rácsmélység (cm) a medence vízszintjétől mért távolságot jelenti, vagyis annak a vízszintes síknak a távolságát, amelyen a rácspálcák az adott esetben elhelyezkednek. 3. ábra. Sebességi tartományok a légbefúvásos homokfogóban