Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

LÉGBEFÚVÁSOS HOMOKFOGÓK MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ILLÉS ISTVÁN

1 1. Előzmények A légbefúvásos homokfogók hazai alkalmazása még igen korlátozott. Az első ilyen típusú homokfogó gyakorlati alkalmazására a pécsi szennyvíztisztító telepen került sor, üzemi tapasztalataink azonban még innen nincsenek. A műtárgy működési elveit, valamint az első hidraulikai vizsgálatokat és a vizsgálatok során kapott eredményeket Horváth Imre és Tasfi László ,,A légbefúvásos homokfogók hidraulikai vizsgálata" címen hozta nyilvánosságra a Vízügyi Közlemények 1964. évi 3. füzetében. A tanulmány részletesen ismertette az 1 : 5 méretarányú kismintában, valamint a valóságban megépült medencében végrehajtott mérések eredményeit. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vizsgálatai tisztázták a légbefúvásos homokfogóban lejátszódó alapvető folyamatokat és bebizonyították, hogy ez a típusú műtárgy alkalmas arra, hogy a gyakorlatban előforduló esetekben a szennyvízben levő szervetlen iszapot és homokot teljes biztonsággal visszatartsa. A kutatásokat az ÉM. Mélyépítési Tervező Vállalat megbízásából az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke folytatta. A tanszéki kutatások célja az volt, hogy az elvi vizsgálatok alapján a homokfogóban lejátszódó folyamatokat olyan részíetességgel tárja fel, hogy az már a gyakorlati tervezés számára hasznosítható legyen. Ennek szem előtt tartásával tehát a légbefúvásos homokfogó működését befolyásoló tényezők kapcsolatainak számszerű összefüggéseit kellett meghatározni. 2. A kutatásnál alkalmazott eszközök és módszerek A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a műtárgy keresztirányú forgómozgását akadályozzák a szögletes sarkok, és ezeken a helyeken a víztér-mozgás szempontjából — holttér jellegűvé válik. Ennek kiküszöbölésére áramlástani szempontból jegjobban megfelelő körkeresztszelvényt alkalmaztuk. A keresztszelvény 2 m belső átmérőjű volt, a Iégbefúvást a medence tengelyére a szimmetrikusan elhelyezett perforált csőrácsok segítségével végeztük, a homokgyűjtő zsompot a csőrács alatti fenékrészen képeztük ki. Az alkalmazott medence keresztszelvénye 1 :1 méretarányú volt, az átfolyás irányában mért hosszat 30 cm-ben vettük fel. Az alkalmazott légbefúvásos homokfogó általános elrendezését az 1. ábra mutatja. A levegőt a gyakorlatban is használatos csőrácsok segítségével fújtuk be. Annak érdekében, hogy a rácshossznak a medencében kialakuló folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáini tudjuk, háromféle, 40, 60 és 100 cm rácshosszai dolgoztunk. A rácscsövek egymástól való távolsága 14 cm, átmérője 1/2" volt, minden rácscsövön alul (a függőleges csőtengelytől alul 22,5°-nyira kétoldalt) két sorban képeztük ki a 2 mm átmérőjű légbefúvó lyukakat. A lyukak egymástól mért távolsága 4 cm volt (2. ábra ). 1 Illés István mérnök, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.