Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
550 Máthé Adorján A belső nyomatékot egyenlővé téve a külső nyomatékkal és az egyenletet rendezve: 2,25 p 0 - 4,42 P l + 2,76 p 2 + 0,82 p 3 + 1,06 P i = 1,90 (1) A többi közbenső keresztmetszetre is elvégezve a fenti számítást, újabb két egyenlethez jutunk: 2,16 P l - 4,82 p 2 + 2,09 p, + 0,21 P i = -0,33 (2) -0,11 P l - 0,48p 2 + 1,13p 3 - 3,73p, = -2,56 (3) A vetületi egyensúlyi egyenletből kapjuk a 4. egyenletet. 0,50 p 0 + P l + p 2 + p 3 + p t = 9,00 (4) Végül a kompatibilitási feltételi egyenletből (10. képlet) p 2 — 2p 3 + p 4 = 0 (5) A fenti ötismeretlenes egyenletrendszert az előzőkben ismertetett közelítő módszerrel oldjuk meg. Első közelítésként p 3 és p 4 értékét 0-nak vesszük, p 0, P l és p 2 meghatározására felhasználjuk azt a két egyenletet, amelyben a legkisebb súllyal szerepelnek a Q-nak feltételezett ismeretlenek [(1), (2) és (4) egyenletj. 2,25 p 0 - 4,42 p, + 2,76 p 2 = 1,90 (!') 2,16 p, - 4,82 p 2 = -0,33 (2') 0,50 Po + Pi + p 2 — 9,00 (4') Ebből p 0 = 6,35 t/m 2 P l = 3,98 t/m 2 p 2 = 1,85 t/m 2 A fenti értékeket behelyettesítve a maradék egyenletekbe, s azokat rendezve, kapjuk az alábbi egyenleteket: 1,13 p 3 - 3,73 p 4 = -1,23 (3') -2p 3 + p t = -1,85 (5') Ebből p 3 = 1,29 t/m 2 Pi = 0,73 t/m 2 Az utóbbi két értéket visszahelyettesítjük az első három egyenletbe 2,25 p 0 - 4,42 p, -(- 2,76 p 2 = 0,07 (1") 2Д6 Pi — 4,82 p 2 = —3,18 (2") 0,50 p„ + Pi + p 2 = 6,98 (4") Ebből p 0 = 3,61 t/m 2 p, = 3,12 t/m 2 p, = 2,06 t/m 2
