Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A vízkészletmegosztás és hidrológiai kérdései

46 Kovács György útjukat. Ezenkívül a vízfolyásoknak még van egy természetadta hivatásuk: szolgálni az emberi közösség érdekeit..." (Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának emlékirataiból, 1952.) ,,. . .Amennyiben több politikai egység jogainak megállapításáról van szó, azokat nem a szuverénitás vagy pedig a parti államok jogkörének elvei, hanem »az egyenlő elbánás« elvei alapján kell meghatározni méltányos alapon. Egyik államnak sem szabad egyoldalúan olyan intézkedéseket tenni, ame­lyek más partmenti országok jogos érdekeit sértik; másfelől egyik állam sem emelhet kifogást a másik állam egyoldalú akciója ellen abban az esetben, ha az utábbi állam által történő vízhasználat nem okoz komoly, vagy jelentékenyebb jogsérelmet az előbbi államnak. . ." (H. A. Smith: „A nemzetközi vízfolyások gazdaságos hasznosítása" c. munkájából.) ,,. . .A közösen érdekelt államok helyesen teszik, ha a nézetek megfogalma­zására és a határozatok hozatalának megkönnyítésére állandó közös bizottságokat szerveznek, miután egymással a vízhasznosítással kapcsolatos összes kérdést részletesen és minden befolyástól mentesen megtárgyalták. Ez az eljárás egyúttal biztonságot nyújtana abból a szempontból is, hogy bármelyik állam egyoldalú intézkedéseket tehessen. . ." (Az 1911. évi madridi határozatból.) „.. .A politikailag független közösségek között kötött közvetlen vagy köz­vetett egyezmények útján jobb eredmények érhetők el, mint döntőbíráskodással, tekintettel arra, hogy „a kérdésnek a döntőbíróság elé való utalása nem játék­dolog" és a megosztásra vonatkozóan hozott határozatok nem lennének helye­sek és ésszerűek, minthogy azokat olyan jogi szervek hozták, amelyek nem rendel­keznek teljes hatáskörrel a kérdés eldöntésére. Agyakorlatban arra vonatkozóan, hogy mi nem sérti a szomszédjogot, nincs abszolút érvényű és pontos szabály. A jog éppúgy művészet, mint ahogy tudo­mány is. Csak a tények tárgyilagos felmérése alapján lehet megtalálni azt a méltányos határt, ameddig a különböző part menti államok egymás jogait tekintetbe kell vegyék..." (G. Sauser —Hill, svájci jogász megállapítása.) ,,.. : Amennyiben a folyó eredeti adataiban lényeges tévedések, vagy a folyó vízjárásában lényeges változások következtek be, vagy újabb és nyomós indokok merülnek fel, és ha fennáll annak a lehetősége, hogy az adott viszonyok között méltányosabb rendezés valósítható meg, úgy a korábbi megállapodásokat vagy rendelkezéseket módosítani kell és az adatok újabb értékelése alapján új megálla­podás szükséges. Jóllehet minden egyes folyó jogi és gazdasági egységét teljes mértékben fel kell ismerni, különleges folyami bizottságok szervezése olyan nemzetközi egyez­mények alapján, amelyekben a szóban levő bizottság jogai és kötelezettségei szabályozva vannak, sokkal eredményesebb lesz, mint a merev jogszabályok alkalmazása. Л jogszabályok elvei ugyanis általánosak és elvont természetűek, •elmosódottabbak, mint a szokásjog szabályai, amely ismeri: a) a joggal való visszaélés általános jogi fogalmát; b) a jóhiszeműség elvét; с) a szomszédi viszonyból folyó kötelezettségek intézményét, továbbá d) a helyhatósági sza­bályrendeleten alapuló vízjogokat.. ." ,,...Az 1949. évi új indiai alkotmány szabálykénl megállapítja, hogy a tagállamok közötti vitákat általában a legfelsőbb bíróság dönti el. Az alkotmány 2(32. §-a így rendelkezik : A vizek használatával, elosztásával vagy ellenőrzésé­vel kapcsolatosan, továbbá az államok között a folyók vagy folyóvölgyek hasz­nosítására vonatkozóan felmerülő mindennemű vitát vagy panaszt az ország­gyűlés által alkotott speciális törvényben időről időre lefektetett eljárási ren­delkezéseknek megfelelően kell eldönteni, ami által az országgyűlés mindenféle bíróság bíráskodását kizárhatja. A folyami vízügyi tanácsokról szóló törvény, amely az államok közötti közös folyókon és folyóvölgyekben felmerülhető kér­dések szabályozására és a vízhasznosításra vonatkozó hatáskörrel folyami víz­ügyi tanácsokat szervez, valamint a tagállamok közötti viták rendezéséről szóló törvény, mely a tagállamok közös folyóira és folyóvölgyeire vonatkozóan fel­merült viták eldöntéséről intézkedik, 1956-ban léptek hatályba..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom