Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

420 Szabó E.: A Pasvikelv folyó vízlépcsőinek elzáró szerkezete üzemben igen kényelmetlen elhelyezéssel járó tűsgátat, de daruval ferde pályán elhelyezhető táblás elzárást is. A vízerőműrendszer vízlépcsői megvalósításának rövid ideje alatt bizonyos haladás figyelhető meg a vízépítési műtárgyak acélszerkezeteiben és gépi berendezéseiben, valamint ezeknek a szerkezeteknek az elhelyezésében. A tervezési megoldások többsége ésszerű és összhangban van a követelményekkel. Vannak azonban indokolatlan és feleslegesen drága megoldások is pl.: a janiszkoszki vízlépcsőnél nincs ideiglenes elzárás; a rajakoszki és a janiszkoszki duzzasztómű fenéknyílásai nem vesznek részt az árvíz levezetésében és ezért feleslegesek; a rajakoszki vízlépcsőnél felesleges zárt helyiségek épültek a bakdaru tárolására és a szívócsövek ideiglenes elzárásainak a raktározására. Érdekes megemlíteni, hogy a boriszoglebszki vízlépcső tervezésekor a norvég tervezők azt indítványozták, hogy az elzáró tábláknál, a gépi berendezéseknél, a fűtés rendszerénél és az ideiglenes elzárásoknál olyan megoldásokat alkalmazzanak, amilyeneket a finn cégek által felépített erőműveknél is alkalmaztak. (A finn tervezők bátrabban alkalmaznak hidraulikus mozgatást és az emelőgépek számára nyitott helyiséget.) IV. Az elzárószerkezetek és gépi berendezések üzemi tapasztalatai 1. Gerebek. Eléggé sikerültek a rajakoszki és a kajtakoszki erőtelepnél alkalmazott gerebszerkezetek : a vízszintkülönbségek — tiszta gerebnél — az erőmű üzemétől függően 4 — 6 cm a kajakoszki, és 2 — 6 cm a rajtakoszki erőtelepnél. Kevésbé sikerültek a gerebek a janiszkoszki erőtelepnél, ahol a vízszintkülönbség 12 — 20 cm. A gerebeket a szükségesség mértékétől függően átlagosan hetenként tisztítják. Egyszer egy évben nyáron búvárszemle van, és ekkor kiemelik a vízbemerült fatönköket is a gerebek előtti részről. A tisztítás nem igényel nagy munkát, ezért elégséges hozzá az üzemi személyzet. 2. A turbina-előcsatornák és a duzzasztónyílások ideiglenes elzárásainak a felállítására az üzem évei alatt egyetlen egyszer sem volt szükség. 3. Turbina előtti elzárás. Kedvező, hogy a turbinaelzárásokat teljesen ki lehet emelni a vízből. Ez minden nehézség nélkül lehetővé teszi a tábla ellenőrzését, festését, javítását és a tömítések cseréjét. Teljesen megbízhatónak bizonyult a „feszes illesztés" rendszerű tömítés, melynél gyakorlatilag nincs csurgás és szivárgás és így az összes szerelési munkát, melyek a csigaház víztelenítésével kapcsolatosak, a turbinatáblák — mint ideiglenes elzárások — védelme alatt lehet elvégezni. 4. Szívócsövek ideiglenes elzárásai. Szerfelett kellemetlen az üzemben a janiszkoszki erőtelep szívócsöveinek tűs-ideiglenes elzárása. Az elzárás elhelyezését búvárok végzik. Egy nyílásban az elhelyezési és tömítési munkák 18 — 20 órát igényelnek. Az elzárás elhelyezési idejének csökkentése érdekében a tűket 3 tűből álló táblákba egyesítették. Az elhelyezési idő így 4 — 6 órára csökkent le, de még így is kényelmetlen és jelentős munkával jár a táblák elhelyezése. A rajakoszki erőtelep szívócsöveit ideiglenesen elzáró táblák tömítései nem működnek egészen kielégítően, viszont megfelelő és megbízható a kajtakoszki erőtelep szívócsöveinek elzárási rendszere. 5. Duzzasztómű főelzárásai. A janiszkoszki duzzasztómű szektor elzárása az üzemben nem egészen megfelelő, 1957 telén a jég meg is rongálta. A fűthető-üreges szegmens elzárások viszont kifogástalanul működtek. Nem okozott nehézséget a hidraulikus emelési módok egyik formája sem, bevált a vízszintes és nyitott térben elhelyezett megoldás is. Üzemben rossz tapasztalatok vannak a janiszkoszki duzzasztómű fenéknyílásainak az elzárásával. Az elzárás fa —acél kombinációjú gerendáin 12 évi üzem után nagymértékű kopások mutatkoztak. Jelentősek a farészek kopásai és meglepőek az acélrészek korróziói is. Ennek következtében az idő folyamán az elzáráson keresztüli csurgás fokozódik. A rossz tapasztalatok alapján acélszerkezetű táblás elzárással cserélik fel, a régi elzárást.