Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Hálóbetétes betonlap burkolatok 391 — rabicháló folyamatos végigfektetése és 3 mm átmérőjű keretek elhelyezése; — felső elválasztó félbordák behelyezése és rögzítése; — felső betonréteg elterítése; — tömörítés vibrálással; — cementsimítás. Fentiek után a felső elválasztó lécek és a sablon külső kerete azonnal eltávolít­ható, míg az alsó léceket a lapok felszedésekor, az átmenő huzalháló elvágása után lehet eltávolítani. (A kimaradt hálóvégek célja az elemek közötti illesztő hézagban a cementhabarcs jobb visszatartása.) Az alsó elválasztó lécek szükséges számát eszerint a gyártási felület, a felső lécek és keretek számát az egyidejűleg dolgozó brigádok száma határozza meg. Mindkettőből természetesen megfelelő tartalékot kell előirányozni. Az üzemi előregyártás által megkövetelt kisebb területigény elérésére a debreceni Betonárugyárban kísérletek folytak a lap függőleges helyzetben, rázóasztalon „batté­ria rendszer"-beli gyártására, az elválasztó lemezek alakváltozása miatt azonban ezek a kísérletek egyelőre nem jártak sikerrel. Az elemeket 3 napos korukig gondos utókezelésben kell részesíteni. Napsütés ellen nádpalló vagy fólia burkolattal kell leteríteni. Felszedés után a lapok élükre állítva tárolhatók, de az utókezelést legalább 7 — 8 napos korig folytatni kell. Ezután a lapok már veszély nélkül szállíthatók és beépíthetők. 2. A burkolat kialakítása és beépítése A burkolólapok 1 : 1 rézsüjű kis földcsatornák burkolására alkalmasak. A csa^ torna legnagyobb javasolható ún. szerkezeti magassága az elemhossz 2,0 m-ben való korlátozása miatt kb. 1,40 m. A vízmélység a burkolatnál tartott 10 — 15 cm bizton­sággal 1,25 — 1,30 m. A földrézsü a burkolat fölé 10 — 15 cm-rel érjen (3. ábra). A fenékméretet és az elemmé­retet célszerűen úgy kell meg­választani, hogy a fenéken (hosszanti elhelyezésben) lehe­tőleg ugyanazok az elemek legyenek alkalmazhatók. A burkolat legkényesebb helye a rézsű és a fenék talál­kozási vonala. Az illesztés pon­tatlan kivitele esetén a csatla­kozás már üzem alatt tönkre­mehet, de a mértékadó állapot üzemen kívül lép fel. A téli felfagyás és a külső földnyo­más ugyanis a könnyű lapokat fel akarja emelni, ami ellen megfelelően kialakított meg­támasztásra van szükség. A megtámasztás következtében ugyan a burkolat a rézsű alsó harmadában tapasztalat szerint megreped, ez azonban a burkolat állékony­ságát és a vízzárást nem befolyásolja. A fagyhatás elmúltával a burkolat eredeti alakját felveszi. A pontos illesztést és a megtámasztást elemekkel kell biztosítani (3. ábra). Kis (30 — 40 cm) fenékszélességnél átmenő kettős fenéklemezt célszerű alkalmazni. Az alsó fenéklemez a felsőn mindkét oldalon 5 — 8 cm-rel túlnyúlik és ezzel a rézsülapok feltámasztására kedvező lehetőséget nyújt. Közepes (50 — 80 cm) fenékszélességnél 10 — 15 cm széles keresztirányú ilíesztőlécek alkalmazása célszerű úgy, hogy mind a fenéklapok, mind a rézsüelemek illesztése erre a lécre kerüljön. Széles mederfenéknél (0,8 m fölött) 10 cm széles hosszanti illesztőlécek alkalmazása ajánlatos. Az illesztő­lécek vastagsága ugyancsak 2,5 cm és az elemekkel azonos gyártási technológiával készíthető. A rézsülapok elhelyezése előtt a fenék és rézsülap találkozásánál kiképzett fészket cementhabarccsal kell kitölteni. 3. ábra. Burkolt csatornák jellemző méretei és az alátét­lemezek kialakítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom