Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

388 Haszpra Ottó ahol A értéke 0,86 és 1,16, tehát viszonylag szűk határok között változik. Részletesebb elemzését most mellőzzük. Jó tájékoztató értéket ad bármely vizsgált típusra a AH = 1,08 ~ (16b) összefüggés. A (16a) és (16b) képlet alkalmazhatóságának feltételei: 1.^ = 1, (16c) Bf 2. = 0,25, (16d) Bf 3. ël+JE < 1, (16e) Bf AH 4. —— < 0,2. (16f) Ha A (16a) összefüggés A együtthatójának kevéssé változó volta olyan jelenségre hívja fel szembetűnően a figyelmet, amely az egyéb — bár pontosabb — számítási képletekből kevésbé tűnik ki. Megítélésünk szerint a veszteség jelentős része amiatt következik be, hogy az átmenet után a vízsugár hasznos keresztmetszete még tovább szűkül, majd újra kitágul s közben jelentős energiát fogyasztó leválási jelenségek állnak elő. A kontrakció mértéke elsősorban nem a felvízi csatorna szélességétől, hanem az átmeneti szakasz vízszintes irányszögétől (a felület szintvonalainak törési szögétől) függ. E tekintetben pedig a különböző főtípusok, főként a nagyobb mélységű vizek esetében erősen hasonlók. Az átmeneti felületek legfelső szintvonala ugyanis mindig 45°-os volt. Miután a kontrakció mértéke így közelítőleg egyenlő az összes főtípusokra vonatkozóan, ezért a veszteség is azonos sebesség esetén közelítőleg egyenlő. Ez magyarázza az A tényező csekély ingadozását. IRODALOM [1] Haszpra Ottó: A törtlapú átmenet. Sikeres kísérletek a torzfelületnél olcsóbb és hidraulikailag kedvezőbb átmeneti felülettel. Hidrológiai Közlöny, 1961/6. [2] Haszpra Ottó: A törtlapú átmenet vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1962/2. [3] Németh Endre: Hidromechanika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963. [4] Haszpra Ottó: Hidromechanika (jegyzet). Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest, 1965.