Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
386 Haszpra Ottó 5. ábra. с, р és n változása törttapú átmenetnél, ha H mjB t = 1, K t\B t = 0,2S és K ajB t = — • B aj B t 2 ea (13) ahol Q a 0,5 és 1 között változik. Mivel ebben az irányban csak két-két görbénk van, csak valamilyen lineáris interpoláció jöhet szóba. Ez az interpoláció K a/Bf, vagy egyszerűbben o a szerint vagy közvetlenül а с, p és n értékekre, vagy az ezek képletében szereplő együtthatókra és kitevőkre végezhető el. c-re vonatkozóan pl. a legegyszerűbb interpolációs formula 0,5 < Qa = ctg a a < 1 között : с = Oa — 0,5 1 - 0,5 [c(l) - c(0,5)] + c(0,5) = 2( 6 a - 0,5) [c(l> - c(0,5)] + c(0,5), (14a) ahol c(l) és c(0,5) a Q a = 1 (1 : 1) ill. Qa = 0,5 (2 : 1) rézsűhajláshoz tartozó c. Hasonló összefüggések írhatók fel p-re és n-re is: p = 2 (ça - 0,5) [p( 1) - p(0,5)] + p(0,5), n = 2(g a - 0,5) [n(l) - n(0,5)] + n(0,5). (14b) (14c) 3. „Ökölszabály" szűkülő átmenetek esésveszteségének számítására Kevésbé pontos, de rendkívül egyszerű esésveszteségképletet állapítottunk meg az esésveszteségnek az alvízi középsebesség függvényében történő ábrázolásával (6. ábra). Látható, hogy a veszteség — bár sok esetben tekintélyes szórással — a sebesség négyzetével arányos: Ah = a V* (15)
