Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS BESZÁMOLÓK Rovatvezető: STAROSOLSZKY ÖDÖN A LAKOSSÁG VÍZVEZETÉK- ÉS CSATORNAELLÁTOTTSÁGA A FÖLD EGYES ORSZÁGAIBAN

1 DUDÁS JÁNOS és SZITKEY LÁSZLÓ

2 A lakosság vízvezeték- és csatornaellátottsága a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztése érdekében végzett munkálatok eredményeinek fö mutatója, hiszen a víz- és csatornaművek a közegészségügyi helyzet megjavítása, a fokozódó kényelmi és kultúrigények mind szélesebbkörű kielégítése, végeredményben a lakosság életszínvonalának emelése érdekében épülnek. A mutatókat elsősorban a vízművek és a csatornaművek kiépítésének foka, hálózataik kiterjedésének mértéke határozza meg. A vízvezetéki vízzel, illetve csatornaszolgáltatással ellátott lakosság száma és az összes népességhez viszonyított százalékos aránya összefoglaló jellegük és fontosságuk ellenére ma még csak kevés országban, főként a szocialista államokban (pl. Csehszlovákiában, az NDK-ban) tárgya a statisztikai megfigyelésnek. Az illetékes magyar kormányszervek, elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal, felismerték már e mutatók jelentőségét az általános élet- és kultúrszínvonal alakulásában. így az 1960. évi népszámláláskor felmérték a vízvezetékkel ellátott és a csatornázott lakásban lakó népesség számát. Ezeknek az adatoknak összesített eredményeit már korábban nyilvánosságra hoztuk.

3 Az ellátottságot pontosan mutató adatok hiányában jól használhatók az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes intézményeihez a tagállamok többségétől egységes ismérvek alapján beérkezett lakásfelszereltségi mutatók, így a vízvezetékes, illetve a csatornázást feltételező vízöblítéses WC-vel rendelkező lakások számaránya az összes lakáshoz. Az egyes országok vízvezeték- és csatornaellátottsági mutatóiból — szerkezetüknél fogva — az összes népesség számával súlyozott átlagok képzésével nagyobb területek, így földrészek, sőt az egész Föld átlagos ellátottsága meghatározható. A vízvezeték- és csatornaellátottság világátlaga 30%-ra, illetve 20%-ra tehető, ami körülbelül megegyezik hazánk helyzetével az 1960. évi népszámláláskor. A vízvezeték- és csatornaellátottság átlagának feltételezhető alakulása földrészenként : Az amerikai földrészen belül lényeges ellátottsági színvonalkülönbség mutatkozik, Észak- és Középamerika, illetve Délamerika között. Míg ugyanis a vízvezeték és csatornaellátottság az észak- és középamerikai országokban átlagosan 85%, illetve 79%, addig Délamerikában csak 27%, illetőleg 20%. 1 Készült szerzők által a VIMTI részére összeállított „A lakosság vízvezeték- és csatornaellátottsága külföldön" című világszintbeszámoló alapján. • Dudás János közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal főelőadója és Szitkey László mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízellátási és Csatornázási Főosztályának főmérnöke. 'Szitkey László: „Magyarország víz- és csatornaellátottsága" — Vízügyi Közlemények 1962. évi 4. füzet.