Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
3. füzet - Sulyok-Schulek Béla-Bácsi Elek: Kombinált öntözés a folyók téli vízhozamának felhasználásával
KOMBINÁLT ÖNTÖZÉS A FOLYÓK TÉLI VÍZHOZAMÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL SULYOK-SCHULEK BÉLA és BÁCSI ELEK 1 1. A csapadékból származó téli és nyári nedvesség aránya A mezőgazdasági termelés lehetőségeit nagyon sok tényező szabja meg, de ezek között a hőmérséklet mellett döntő jelentőségű az évi csapadék mennyisége •és megoszlása. Az Országos Meteorológiai Intézet sok évtizedes feljegyzései szerint az Alföld évi átlagos csapadékmennyisége 500 mm körül van és pedig olyan megoszlásban, hogy kisebb része az október-márciusi téli, nagyobb része az április-szeptemberi nyári félévre (a továbbiakban téli, illetve nyári periódusra) esik. Mivel a téli periódusban a párolgás lényegesen csökkent mértékű, s a csapadék csendes esők alakjában hull a földre, ennek folytán legnagyobb része a talajba szivárog és azt kisebb-nagyobb vastagságú rétegben átáztatja, majd hónapokon át tározódva oldja és felveszi a növények tápanyagait. Az átázott talajréteg vastagsága a csapadék mennyiségétől és a talaj vízkapacitásától függ. A nyári periódusban a nagy párolgás miatt a sebes esők alakjában lehulló csapadéknak csak kisebb része szivárog a talajba, s ezért a létrehozott nedvesség alig haladja meg a télinek felét. Ennek is nagy részét a növény fölei feletti képletei már a levegőben, a beszivárgás előtt felhasználják, s a még megmaradó mennyiség igen rövid ideig van a talajban, mert a növény azt gyorsan felszívja úgyszólván anélkül, hogy számottevő talajtápanyagot feloldhatott volna. A kétféle nedvesség közül a téli a fontosabb; ez a természet vízgazdálkodásának alapja, a nyári csupán kiegészítése. Igazolja ezt — mint már említettük — a téli csapadékból tározódó nedvesség mennyiségének a nyárit mintegy másfélszeresen meghaladó mértéke is. Megvizsgáltuk hosszabb időtartamra vonatkozólag a kétféle nedvesség és a termésmennyiség közötti összefüggést és arra az eredményre jutottunk, hogy bőséges termés mind a kalászosokból, mind a kapásokból abban a gazdasági évben volt, mikor a téli csapadék beázási mélysége a kb. 50 cm-es átlagot legalább 30%-kal, vagyis kb. 15 cm-rel meghaladta s a téli és nyári periódusban keletkező nedvességek aránya 1,6 : l-hez volt. Megállapítottuk továbbá 50 év adatai alapján, hogy átlagos téli és nyári csapadékjárás, vagyis átlagos termés esetén ez az arány pl. a Tiszántúl egész területén szintén kb. 1,6 : l-hez. 1 Sulyok-Scluilek Béla mérnök, az Űt- Vasúttervező Vállalat ny. irányító tervezője (Budapest), Bácsi Elek mérnök, a Mélyépítési Tervező Vállalat ny. irányító tervezője (Budapest).
