Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme

Lengyelország árvízvédelme 341 a 20 cm-t — nyúlgáttal még az eredményesség reményével védhető magasságot — ebben az esetben már intézkednek a veszélyeztetett területek kiürítéséről, a lakosság és az állatállomány mentéséről. Már az I. fokú veszélyeztetettség megállapítása előtt megkezdődik a töltéseken való védekezés, a nyúlgátalásra való felkészülés és az esetleges megelőző, tehát a gátszakadás bekövetkezése előtti kiürítés. E munkálatokhoz elsősorban a helyi lakosságot — mint fizetett közerőt —- és a társadalmi szervezeteket veszik igénybe a Földművelésügyi Minisztérium meliorációs szolgálatának irányítása alatt. Nagyobb méretű védekezés esetén bevonják a védekezésbe a Honvédség és a Belbiztonsági Törzs erőit és felszerelését, eszközeit, s a rendőrség és tűzoltóság tartalékait is. Az árvízvédekezés eredményessége érdekében különös súlyt helyeznek a figyelő és jelentőszolgálat megszervezésére, a megfelelő, korszerű világítóeszközök beszerzésére, nagyszámú — a védekezés egyik legfontosabb eszközének tekintett — homokzsák, valamint megfelelő mennyiségű szárazföldi és vízi szállítóeszköz biztosítására, ez utóbbiakat a védekezéshez szükséges emberi és anyagi erő gyors mozgatásához, valamint az esetleg szükségessé váló kiürítés és mentés gyors lebonyolításához. A Terv II. fejezete részletesen intézkedik a védekezéshez szükséges emberi és anyagi erő mikénti biztosításáról, valamint azok alkalmazásáról, illetőleg felhasználásáról. A vajdasági árvízvédelmi bizoltságok rendelkezésére álló helyi erők: a műszaki, a víziúti, a közúti, a Községgazdálkodási Szolgálat, a rendőrség, a tűzoltóság, valamint a helyi lakosságból kiállítható közerő. Feladatuk a töltéseken való védekezés s az egyes árvízvédelmi bizottságok által kidolgozott kiürítési és mentési tervek alapján — szükség szerint — a lakosság s állatállomány kiürítése, illetőleg mentése. A felsorolt erők mozgósítását és igénybevételét az egyes területi árvízvédelmi bizottságok által készített tervek szerint hajtják végre. Nagyobb veszély esetén a helyi erők kiegészítésére biztosítja a Terv, mint tartalékot, a Honvédelmi Minisztérium és a Belbiztonsági Törzs, valamint a tűzoltóság tartalékul kijelölt erőit is. E tartalékalakulatok közül a rendőrség és tűzoltóság saját szállítóeszközeikkel és rádiós egységeikkel maguk rendelkeznek és akár együttesen, akár megosztva bármely pillanatban akcióba léphetnek (századonként vagy szakaszonként). A tűzoltóságnak azokkal a tartalék szakaszaival, amelyek a részükre kijelölt körzetben az árvízvédekezésben való részvételre nem kaptak parancsot, a Vajdasági Tűzoltó Parancsnokság operatív tervében lefektetett irányelvek szerint a vajdasági riadóközpont útján rendelkeznek. A riasztást rádió vagy távbeszélő útján végzik. A Honvédelmi Minisztérium és a Belbiztonsági Törzs műszaki alakulatait az Árvízvédelmi Főbizottsággal egyetértésben különleges feladatokra használják fel. Az Árvízvédelmi Főbizottság rendelkezésére jelentős emberi és anyagi erők állnak tartalékban, ezek a következők: я) a HM és a Belbiztonsági Törzs katonai tartalékai ; b) a rendőrség és tűzoltóság tartalékai; c) a légierő felderítő és szállító alakulatai; d) homokzsákok a HM főhadiszállásán; e) zsákok és fáklyák az Árvízvédelmi Főbizottság központi raktáraiban.