Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Alföldi László: Budapest hévízkutatási kérdései

Budapest hévízkutatása 319 hazánk szerkezeti viszonyainak ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a terület már részben pannon mélysüllyedék. A gravitációs kép világosan mutatja, hogy a hegység előterét elhagytuk és már jellegzetes medencerégió van előttünk, tulajdonképpen a jászsági süllyedék mélyebb folytatása. Itt tehát vastag pannon, miocén és középső oligocén képződményekre számíthatunk. Ez a mélysüllyedék Pestimrénél Budapest felé mélyen beöblösödik és a Népligettől legfeljebb 1—2 km-re, ha ugyan nem éppen a Népligetnél érintkezik a mélybe szakadt hegységi előtérrel. Az 1000—2500 m mélységben levő dolomit tehát oldalirányban vastag porózus vízadókkal érintkezik, esetleg felújult vetők mentén is. Átlagos gradienssel számolva is 2000 m mélységben már 90 C° körüli vízhőmérséklet várható, amelyet a tekintélyes nyomás a dolomit felé átadhat, de magában a dolomitban is ugyanilyen mértékben melegedhet fel a víz, és innen felfelé áramolva magas helyzetű forróvizet eredményez. Később látjuk, hogy délebbre Csepelen már a víz hőmérséklete az átlagos mértékre csökken. Nehezen lehet elképzelni, hogy a keskeny pestimrei rögvonulaton emelkedne jel a gradiens és fűtené fel a körben mindenütt leszálló nagytömegű karsztvizet. Nem kell különösebb számítás hozzá, hogy elképzeljük, mekkora földi hőáram anomália kellene ahhoz, hogy csak a természetesen feltörő melegvizek hőszükségletét ilyen szűk területen való felfűtés esetén biztosítsa. A városligeti kút egyébként azt is igazolja, hogy a dolomitba érve lefelé nem növekedett a hőmérséklet, ami elgondolkoztató észlelési adat. A DK-ről való forró vízbeáramlás a medence üledékekből tehát elvileg semmi esetre sem kizárt, őszintén meg kell azonban mondanunk, hogy bizonyítani annál nehezebb, mivel Budapest közvetlen környékén hévizet feltáró fúrás a DDK-i irányban nem található. Legközelebb Bugyi község határában a kőolajkutató fúrásokból van a pannon rétegekből vízelemzési adatunk 462—466 m-ben az alsó pannonból, valamint a melyebb miocén vulkánitokból. A legközelebbi vízfeltáró fúrás Ceglédről ismeretes. Az I. táblázat adatai kétségtelenül lényeges különbségeket mutatnak, az azonban bizonyos, hogy bármely vízből maximum tíz, minimum háromszoros hígítással és bizonyos dolomit oldódással a budapesti forró vizek vegyi összetétele levezethető, pedig mindkét hivatkozott fúrás az alsónémedi—üllői süllyedék túlsó, déli oldalán van. Ezzel eljutottunk a Budapest területén mélyítendő kutatófúrások céliához. A népligeti fúrás a hivatkozott süllyedék kiöblösödésének a közvetlen közelében fekszik. I. táblázat Fúrás: Vizadóréteg: Hőfok : Bugyi 4. 835-1201 m miocén Bugyi 4. 812,5-815,5 m miocén Bugyi 4. 462- 465 m alsó pannon Cegléd 1125-1145 m pannon 63,5 C° Budapest Városliget II. Na- + Kmg/l .... 1263,72 1947,77 361,72 886,9 196,6 Fe" f A1-" mg/l .... 16,78 32,45 14,26 -0,07 0,2 Camg/l .... 134,47 687,32 14,94 4,97 143,37 Mg" mg/l .... 9,06 65,73 13,59 2,4 41,54 Cl' mg/l 1914,67 2198,33 531,85 480,0 201,0 HCOs mg/l .... 2013,59 8603,53 1579,9 549,0 so'4 mg/l .... 45,67 90,94 209,81 3 Vízügyi Közlemények