Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására

222 Szigyártó Zoltán Vagy ezt szelvénytávolságra átszámítva, — s figyelembe véve azt, hogy a további tíz szakasz átlagos hossza 1248 m — azt kapjuk, hogy a következőkben átlagos viszonyok között minden 1248: 3 = 400 méteres szakaszt kell egy-egy keresztszelvénnyel jellemezni. Ez lenne tehát az előírás az átlagos viszonyokra. Az átlagosnál kedvezőtlenebb esetben azonban, természetesen, ennél szigorúbb követelmények kielégítésére volna szükség. Ezért végül is a további feldolgozási munka során általános irányelvként a következőket fogadtuk el: Az érdességi tényező számításához — amikor a szakasz hossza ezt megengedi — a 300 méterenkinii keresztszelvények jellemző adatait használjuk jel. Ha a szakasz hossza az állagosnál rövidebb, a szelvénytávolságok csökkentésével a lehetőségek határain belül törekszünk arra, hogy egy szakaszra legalább három keresztszelvény jusson. Ezt a végső döntést aztán teljesen alátámasztják az V. táblázat további oszlopaiban közölt adatok is, melyek a részletesen elemzett négy kísérleti szakasz esetében mutatják be a szelvények távolságának növelésével, illetve azok számának csökkentésével nyert к értékeket. Ezek közül aztán természetesen az utolsó oszlop adatai a legfigyelemreméltóbbak. Ezek szerint ugyanis a vizsgált esetekben a 3 szelvény alapján számolt átlagos к értékek még 3 egységgel sem térnek el az összes rendelkezésre álló szelvény adatai alapján meghatározható (s így a valósághoz igen közel álló) к értékektől. * * * Mindent összefoglalva jogunk van tehát feltételezni azt, hogy a módszertani vizsgálatok eredményeként kidolgozott jeldolgozási eljárás alkalmazásakor a lovábbi tíz szakasz közül legfeljebb egy-kettőnél tér majd el az általunk meghatározóit és a lényleges érdességi tényező értéke többel, mint öt egységgel. 3. Az érdességi tényezők és értékelésük a) A rendszeres mederlisztogalás jelentősége A feldolgozási munka alapelveinek tisztázása után az érdességi tényezők meghatározása már csak rutin munkát jelentett, s az ezzel kapcsolatos hosszadalmas számítások eredményeit végül is a jó áttekintést adó VI. táblázatban lehetett összefoglalni. E táblázatra vetett egyetlen pillantás is elárulja most már azt, hogy a főcsatorna igen változatos benőttségi viszonyainak a függvényében az érdességi tényezők értéke is széles határok között ingadozik. így önként adódott az a gondolat, hogy ezeknek az adatoknak a biztokában megkíséreljük a meder karbantartás, pontosabban a meder tisztogatás hatásának az értékelését. Ezzel kapcsolatban elsősorban is azt kell megállapítanunk, hogy ugyanakkor, amikor főcsatornánkat к = 34-es érdességi tényezővel méretezték, a benőttségmentes szakaszok hidraulikai ellenállása (átlagos viszonyokat véve) к = 58 érdességi tényezővel jellemezhető. És itt külön rá kell mutatni arra, hogy ez a kísérleteink