Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására
Vizsgálatok а К IV. jiirt főcsatornáján 213 III. A MEDE RÉRDESSÉGI VISZONYOKKAL KAPCSOLATOS ÉSZLELÉSEK ÉRTÉKELÉSE 1. A vizsgálatok célja Az ismertetésre kerülő vizsgálatok célja a v k = с Vr~I C/iezy-képlet С sebességi együtthatójának, illetve az azt meghatározó, s a mederérdességtől függő paraméternek a megállapítása a főcsatorna különböző benőttségű, s így különböző érdességű szakaszaira ; az így nyert eredmények alapján a medertisztogatás, gaztalanítás hatásának értékelése; végül a bögék méretezéséhez [7] szükséges mértékadó érdességi tényezők meghatározása. 2. Módszertani vizsgálatok A kitűzött célt szem előtt tartva mindenekelőtt bizonyos módszertani vizsgálatokat kellett elvégezni. Ezekre azért volt szükség, hogy a Chezy-íéle. sebességi együtthatóra szerkesztett sokféle rendelkezésre álló képlet közül [8] kiválaszthassuk a céljainknak legjobban megfelelő összefüggést, ellenőrizzük e képlet mederérdességre jellemző paraméterének a meder teltségétől való függetlenségét, s meghatározzuk a mederérdesség számítása során célszerűen alkalmazható szelvénytávolságot. a) A módszertani vizsgálatok alapadatainak a meghatározása Az előbb vázoltakra figyelemmel a főcsatorna mentén a mércék elhelyezkedését, a benőttségi és duzzasztási viszonyokat tekintetbe véve, annak majdnem teljes hosszát magába foglaló 14 vizsgálati szakaszt jelöltünk ki (1. ábra). Ezek közül választottuk aztán ki a metodikai vizsgálatok céljára azt a négy, közel azonos hosszúságú, de különböző esés- és benőttségi viszonyokkal rendelkező szakaszt, melyek jellemző adatai a fővízkivételtől lefelé haladva, sorban a következők voltak : 2/1 szakasz: 1450 m, duzzasztás mentes, szakaszonként benőve, 4. szakasz: 1477 m, duzzasztott, benőttség mentes, 5/1 szakasz: 1504 m, duzzasztott, szakaszonként benőve, 5/3 szakasz: 1699 m, duzzasztás mentes, benőve. A fenti szakaszokon a vizsgálatok a 3. ábra alsó grafikonján 1, 3, 5, 7, 9, 11, 0 és 12. sorszámmal ellátott, vagyis nyolc olyan permanens állapot jellemző adatain alapultak, melyek a kísérletsorozat folyamán jelentkező vízhozam-, illetve vízszintingadozási tartományon belül (a két szélső helyzetet is magukba foglalva) egymástól közel azonos távolságra helyezkedtek el. A felszíngörbék egyenessel közelített alakjának és az átlageséseknek a meghatározása a vizsgált szakaszok két-két végén levő lapvízmércéken végzett, gyakorlatilag egyidejűnek tekinthető, centiméter pontosságú vízállás-leolvasások alapján volt elvégezhető.
