Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására

Vizsgálatok а К IV. fürt főcsatornáján 209 II. A VÍZVESZTESÉGGEL KAPCSOLATOS MÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE 1. Az értékelés szempontjai A vízveszteségekre vonatkozó megfigyelések értékelésénél három egymásután következő feladat megoldását tűztük ki célul. 1. Megfigyeléseinkre támaszkodva meg kívántuk határozni a főcsatorna mentén jelentkező veszteségeket, s ezekre támaszkodva meg óhajtottuk állapítani azt az értéket, mely felé azok — a kísérlet folyamán lebocsátott legnagyobb vízhozamok, s a kísérletre jellemző egyéb adottságok mellett — konvergálnak. 2. A 13 + 000 szelvény környezetében végzett összehasonlító vízhozammérések eredményeinek felhasználásával meg kívántuk határozni az előző pontban említett, s határértéknek tekintett veszteség hosszmenti változását. 3. Végül, az előzőek figyelembevételével bizonyos gyakorlati jellegű megállapításokat is szerettünk volna tenni. Vegyük tehát most sorra ezeket a kérdéseket. 2. A fövízkivételen beadott és a túlfolyón távozó vízhozamok különbségének értékelése Az első lépés természetesen az észlelési eredmények alapján a permanens állapotokhoz tartozó belépő és kilépő (azaz a fővízkivételen beadott és a túlfolyón távozó) vízhozamok: majd ezek előjelhelyes különbségének a meghatározása volt. Ezek azok az értékek, melyeket a 3. ábra felső grafikonján a nullkörök ábrázolnak. Az első, ami itt most már szembetűnik, az 1., 3., 5. és 7. permanens állapothoz tartozó, tehát a kis vízhozamértékek mellett jelentkező negatív veszteségek. Ezek ugyanis arra utalnak, hogy alacsony vízállás esetén a talajból a csatornába lépő szivárgó vizek érezhető módon megnövelik annak vízhozamát. 3. ábra. A vizsgált főcsatorna vízveszteség értékei a kísérleti erdmények szerint Fig. 3. Experimentally observed water losses from the main canal investigated róvlzkivetel irf/s Л fôvlzkivétel és э túlfolyó vízszállításának különbségé, m%