Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására
VIZSGÁLATOK А К. IV. FÜRT FŐCSATORNÁJÁN A VÍZVESZTESÉGEK ÉS A MEDERÉRDESSÉGI VISZONYOK MEGHATÁROZÁSÁRA Dr. SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN 1 A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából 1963-ban vizsgálat sorozatot indított а К. IV. fürt-főcsatorna üzemi viszonyainak megjavítása érdekében. Ezek keretében a legelső feladatok közé tartozott a főcsatorna hidraulikai viszonyainak, a szivárgási-csurgási veszteségeknek és a mederérdességi viszonyoknak a felderítése. A tanulmány az ennek érdekében végzett, s általános érdeklődésre is számottartó vizsgálatok eredményeiről számol be. A vizsgált csatorna a Keleti Főcsatorna 33 -j- 580 szelvényéből jobbra ágazik ki, mint a Keleti-rendszer IV. fürt-főcsatornája. Hossza csaknem 20 km (19882 m). A rendelkezésre álló adatok szerint [1| a csatornát trapéz szelvénnyel, kilométerenkint 10 cm-es eséssel, к = 34-es Strickler— Manning-iéle érdességi tényezővel, 4,5 m 3/s maximális vízszállításra tervezték, s azt vízszinttartó műtárgyakkal 6 bögére bontották volna. A kivitel során azonban a tervezethez viszonyítva lényeges módosítások voltak, ezért a tényleges geometriai adottságok feltárása érdekében szükségessé vált a csatorna új részletes felvétele. E felvételek tanulsága szerint a főcsatorna medre közel parabola szelvényű. A szelvénynek a két belső koronáéi között mért szélessége 10—15 m, a koronaéltől mért legnagyobb mélysége 2,0—-3,5 m körül ingadozik (/., 2. ábra). A legmélyebb pontokat összekötő fenékvonal esése erősen változó, s a kiemelkedő küszöbök a geometriai adatok alapján számítható fenékesés értékét rendkívül bizonytalanná teszik. így a hosszabb szakaszokra megállapítható, s általában 10 cm/km körül ingadozó érték a rövidebb szakaszok vízszállítása szempontjából semmiképpen sem mértékadó. A terv szerinti állapottól eltérőleg a főcsatornát csak 5 vízszinttartó műtárgy keresztezi. Ezek közül az első három, a 3 + 244, a 7 + 308 és a 11 + 438 szelvényben levő műtárgy billenőtáblás bukó, míg a 13 + 001 szelvényben egy kétnyílású, s a 19 + 523 szelvényben egy egynyílású táblás zsilip található. A csatornát ezeken kívül az 1 + 709 és a 8 + 646 szelvényben egy-egy fahíd, s a 14 + 604 és a 15 + 922 szelvényben egy-egy két sorban négyesével egymás fölé helyezett, 0 80 cm átmérőjű betoncsövekből kialakított áteresz híd keresztezi. 1. Dr. Szigyártó Zoltán, a műsz. tudományok kandidátusa, a Víz gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa