Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
2. füzet - Dávid László: A tiszafüredi öntözőrendszer üzeme
204 Dávid László A vízszolgáltatás mellett az üzemszervezet az öntözési időszakban a fogyasztói igényeknek megfelelően jelenleg kismértékű hasznosítási tevékenységet is ellát. Ennek során az öntözőtechnikusok, fürtvezetők és az üzemvezetők segítenek az öntözőtelepek üzemének irányításában. A felügyelőségek ugyanekkor sáncoló és Oroszlány-féle csatornanyitó ekéket bocsátanak az igénylők rendelkezésére bérleti díj ellenében. Az öntözési időszak végén, a vízkivételek üzemének befejezése után a felügyelőségeken összeszámolják a vízkivételek által felhasznált vízmennyiségeket és összegyűjtik a megöntözött területek nagyságára, valamint az öntözés jellemzésére "szolgáló szükséges adatokat. A munka végeztével a fenti adatok a szakaszmérnökségek közvetítésével eljutnak az üzemelési csoporthoz. Itt a beérkezett adatokat összesítik, majd a vízkivételenkénti vízfelhasználásokat átadják a főkönyvelőségnek, amely összeállítja a vízdíj számlákat és azok alapján beszedi a november elsejével esedékes vízdíjat. Ez a számla a III. negyedév végéig felhasznált vízmennyiségek ellenértékét tartalmazza. A IV. negyedévi, főleg halastavi vízfelhasználások számlázása január elején történik. A vízdíj és egyéb a szolgáltatással kapcsolatos bevételek a rendszer vonatkozásában ezévben körülbelül 6 millió Ft-ot tesznek ki. A vízszolgáltatás díjának beszedésével zárul a szolgáltatói tevékenység éves ciklusának lényegi része. A továbbiakban már csak kismértékű, a halastavak feltöltését célzó tevékenység folyik és sor kerül a végső adatok, valamint a tapasztalatok értékelésére és a jövő évi szolgáltatás előkészítésére. A vízszolgáltatás jelenlegi állapotának ismeretében, a várható követelmények figyelembevételével megállapítható, hogy az elkövetkezendő évek során egyre nagyobb súlyt kell helyezni a vízszolgáltatás további tervszerűsítésére, és az órarend széleskörű alkalmazására. Másképpen a vízkészletét kimerített rendszerben a zavartalan vízszolgáltatást biztosítani nem lesz lehetséges. c) A vízbiztosítás rendje és az üzem technológiai tevékenysége A VÍZIG üzemszervezetének a technológiai feladatok ellátása érdekében szükséges tennivalóit a vízbiztosítás rendje határozza meg. Ez az utasítás az üzemrend egyik fejezetének a víz termelésével, szállításával, kormányzásával, mérésével, adagolásával, a leadott és fölös vizek elvezetésével, valamint az egyéb vonatkozó technológiai feladatok ellátásával foglalkozik és gyakorlati megvalósulást nyer az üzem technológiai tevékenysége során. A vízbiztosítás rendjének általános szempontjait döntően a rendszer műszaki állapota és technikai fejlettsége, az igények jellege, a vízszolgáltatás módja, valamint az üzemszervezet képzettsége, szakértelme határozzák meg. Ezek a meghatározó tényezők egy nagyobb rendszerben — így a Tiszalöki Öntözőrendszerben is — önmagukban nem homogének, hanem erősen heterogén összetételűek, és ezért egy-egy nagyobb csatorna vagy fürt esetében más-más előírásokat kívánnak meg. Ugyanakkor szerves kapcsolatban kell, hogy legyenek egymással. A rendszer öntözőcsatornáinak nagy részében a vízbiztosítás rendjének alapját az alulról vezérelt, de felülről ellenőrzött, alvízszinttarlású vízkormányzás módszere képezi. Ez azt jelenti, hogy a vízigények ismeretében, azonban az igényelt víz adagolhatóságának hiányában, a csatornák vízszállítása mennyiségben alulról szabályozódik. Ugyanekkor a jelentősebb osztóműtárgyaknál (pl. fiirt-fővízkivételeknél) ellenőrzik a vízszállítást és nem engedik az előzetes igényeket illetve a vízszétosztási terv biztosította készletet meghaladó többlet bebocsátását. Ettől a módszertől vannak azonban eltérések.
