Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Dávid László: A tiszafüredi öntözőrendszer üzeme

A tiszalöki öntözőrendszer üzeme 177 jából ma még nem játszik szerepet. A Nyugati-főcsatorna ma üzemelő részét a Halastói tápcsatorna—Hortobágyi öntöző főcsatorna alkotják a Tiszakeszi szivattyús fővízkivételhez kapcsolódva. Az említett csatornák együttes hossza 36 km. A fővízkivétel kapacitása az öntözési csúcsidőszakban 5,5—6m

3/s, a csatorna vízszállítása pedig 7 m

3/s. (Az utóbbi adatot a Nyugati-főcsatorna belvízi vízszállítása indokolja.) Aj főcsatorna ezen szakaszán fürtvízkivétel nincs, azonban közvetlenül kapcsolódnak rá a hortobágyi halastavak vízkivételei és 3 helyen van vízleadási lehetőség belvízcsatornákba. A belvízcsatornákba juttatóit víz hasznosítatlan és tervszerűen leadott hányada hosszabb-rövidebb út megtétele után a Hortobágy-főgyűjtőbe jut, mely a két főcsatorna között, a Hortobágy völgyelet mélyvonulatában folyik és Ágotánál lép ki a rendszer területéről. Lényegileg a Keleti-főcsatorna 9+610 szelvényében levő bújtatónál indul és 90 km-es út után érkezik Ágotához. A felső részén ásott, az alsó részén pedig természetes mederben folyik. Vízszállítása kezdetben 3,0 m

3/s, Ágotánál a középvízi mederben pedig 12 m

3/s. Az üzemet jelenleg két duzzasztó segíti Borsósnál és Ágotá nál. Az utóbbi helyen a vízszinttartást automatikus megoldású szegmenstábla végzi (ő. ábra). A Hortobágy-főgyűjtőbe az öntözőcsatornák5. ábra. Az ágotai automatikus vízszinttartó ( Terv. Orlóczi István és Török László) Abb. ö Der automatische Wasserspiegelregulator in Ágota ( Entworfen von I. Orlóczi und L. Török) 4. ábra. А К IV. fürt vízkivételi zsilipé Abb. 4. Die Schleuse der Teilanlage К IV