Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

Borza D.-né: A bratszki vízlépcső 133 A BRATSZKI VÍZLÉPCSŐ ÉPÍTÉSÉNEK BETONMUNKÁI Ismerteti: BORZA DEZSŐNÉ IRODALOM : Gindin, А. Л/. : Betonmunka a bratszki vízlépcső építésénél. Gidrotehnicseszkoje Sztroityclsztvo, 1964/4. Najmusin, I. I. — Tolkacsev, I. A.: A bratszki vízlépcső építése. Gidrotechnicseszkoje Sztroityclsztvo, 1961/11. Általános ismertetés 1963. december 29-én kapcsolták be a szibériai energiarendszerbe a bratszki vízerőmű tizenhatodik gépegységét. így a bratszki vízerőmű teljesítménye elérte a 3600 MW-ot. A bratszki vízlépcsőt gyéren lakott, iparvidékektől távoli vidéken építették meg, ahol az évi közepes hőmérséklet — 2,6 °C, s az építés alatt —48,4 °C legkisebb hőmérsékletet is észleltek. A vízerőmű az Angara középső szakaszán épült, a nevezetes — jelenleg már elárasztott — páduni zátonyok alatt. A folyók közepes vízhozama sokévi átlagban 2900 m

3/s (az évi vízmennyiség 91,7 milliárd m

3), a legnagyobb 13 400 m

3/s. A jég vastagsága egyes években elérte a 2,4 m-t, sőt tavasszal, jégzajlás idején a keletkező jégtorlaszok már 7,5 m-es vízszintemelkedést is eredményeztek. A vízlépcső felvízi hossza 6160 m, ebből 1632 m beton duzzasztómű és 3688 m földgát. A 126 m magas betongát 30 m vastag diabáz-kőzetre épült. Mederbeli része három főrészből áll: 20, egyenként 22 m széles erőtelepi részből, 11, egyenként 22 m széles mozgó-gát részből (18 Хб m-es duzzasztónyílásokkal) és 11, egyenként 22 m széles álló (/dírészből. Az erőtelep vízfeletti része teljesen előregyártott vasbetonból épült. A daruk alatti szerkezetek szintén előregyártott vasbeton oszlopok. Az erőtelep padozatát előregyártott vasbeton gerendák fedik le. Méretük 1,82 x22 m. Az erőmű fala háromrétegű 7,36 xl,5 m méretű keramzit — beton panelekből áll. Ugyancsak előregyártott elemekből létesültek az alvíz felőli kezelőhelyiségek és a gépterem padlózata is. Felvonulási létesítmények A felvonulási térben állandó és ideiglenes létesítmények épültek. Itt létesült bázis az adalékanyagok feldolgozására (1800 ezer m

3/év teljesítményű kavicsosztályozó és 400 ezer m

3/év teljesítményű zúzóüzem) \ betongyár (1600 ezer m

3/év és 120 ezer m

3/év teljesítménnyel a jobb és bal parton); külön munkatér az előre gyártott beton és vasbeton szerkezetek készítésére (évi 190 ezer m

3/év teljesítménnyel) és 70 ezer m

3 keramzitbeton termelésére, 30 ezer m

3 üreges betonszerkezet előállítására, továbbá fajeldolgozó telepek, asztalos és fűrészáru telepekkel, a szükséges mennyiségű zsaluzóanyag elkészítésére, javítóüzemekkel, famegmunkáló részleg és 10 ezer tonna teljesítménynyel, betonvastelep 50 t/műszak teljesítőképességgel és egyéb üzemekkel. Az építőmunkások elhelyezésére 275 000 m

2 alapterületű lakás épült. Betongyártás A beton gyártásához a homokot és kavicsot kotrás és hidromechanizáció segítségével termelték ki. Az anyagot osztályozták. A homok mindössze 24%-ot tett ki a munkagödörbeli keverésben, ezért szükség volt még külön aprószemcséjű homok kitermelésére is. Mivel a homokos-kavicsos keverékből a 40 mm-nél nagyobb frakció hiányzott, a beton térfogatsúlyának a növelésére adalékanyagként a diabáz kőzetből nagyobb frakciókat adagoltak, amelyet a felvíz felőli oldalon, a jobbparti munka gödörben termeltek ki. Az adalékanyagokat az osztályozó és zúzóművekben készítették elő. Az anyagot a munkagödörből a gyárakig 7,10, vagy 25 tonnás teherkocsikkal szállították. Az osztályozó részleg 1900 millió m

3 nagyszemcséjű homokot és három kavicsfrakciót