Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

Svédország és Stockholm vízellátása 97 Ilctjionális vízellátás A helyi vízkészletek fokozatos kimerülése miatt egyre gyakoribb a távvezetékek és regionális vízművek építése, erre kényszerít a vizek fokozódó elszennyeződése is. Műszakilag és gazdaságilag is ésszerűnek látszik, hogy egy-egy nagyobb területet közös mű révén lássanak el vízzel. A két legnagyobb vízellátási rendszer alapadatai a következők : A távvezeték A ellátott Ellátott hossza (km) lakótelepek (db) lakosszám (fő) Stockholmi Körzeti Vízmű Társaság vízműve 60 13 200 000 Skaraborgi Vízellátási Társaság vízműve 90 3 50 000 Stockholm vízellátása Stockholm ivó- és használati vízszükségletét 2 vízmű biztosítja (10. ábra), az egyik a Norsborg-i és a másik a Lovö-i. Mindkét vízmű a Malar-tó mellett fekszik, ebből veszik a szükséges vizet. A nyersvíz egy kisebb részét a Bornsjön-tóból veszik, amely Norsborg közelében van. A Malar-tó felülete 1200 km

2, vízgyűjtője 22 000 km

2 évi 5000 millió m

3 vízhozzáfolyással. A norsborgi telep a Malar-tó déli oldalán fekszik mintegy 24 km-re Stockholm központjától, a lovöi tele]) pedig az északi oldalon mintegy 14 km-re a várostól. 10. ábra. A stockholmi vízerőmű általános elrendezése A norsborg-i telep (11 — 15. ábra) 1904-ben lépett üzembe, kezdetben egy lassú szűrős megoldással. 1949 — 53. években kémiai eljárást is bevezettek és ezzel a teljesítőképességet napi 220 000 m

3-re emelték. A telep teljesítőképessége ma 300 000 m

8/nap. A Malar-tó vizét ülepítéssel és alumíniumszulfát hozzáadással, illetőleg aktivált kovasavval, gyorsszűréssel, lassú szűréssel, mészstabilizálással és klórozással kezelik. A telepet még egy ülepítő medencével egészítik ki, amelyet 1965 évben fejeznek be. A napi teljesítőképesség ezzel 330 000 m

3-re növekszik. 7 Vízügyi Közlemények