Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

4. füzet - IV. Perényi Károly: Héjcsatornák az öntözésben

HÉJCSATORNÁK AZ ÖNTÖZÉSBEN PERÉNYI KÁROLY 1! A felületi öntözés és az aránytalanul terjedő esőszerű öntözés közötti verseny­ben a felületi öntözőberendezések fejlődésének egyik legjelentősebb segítői a héjcsatornák. Szerepük igen fontos, mert alapul szolgálhatnak a további korszerű berendezések, mint vízszínszabályozók, vízadagolók, tömlők stb. alkalmazására is. Hazánkban a felületi öntözőberendezések korszerűsítése különösen szükséges, mert az esőszerű öntözőberendezések fejlődése mögött igen elmaradt. Az esőszerűen öntözött területünk fejlesztési üteme — nyugodtan megállapíthatjuk — példátlan. 1953-ban az összes öntözött terület 0,7%-a volt, ami 1963-ra több mint 60%-ra emelkedett. A felületi öntözőberendezések korszerűsítését az elmúlt években kizá­rólag a tereprendezések jelentették, de ezek is inkább csak állami gazdaságoknál. Ezért fontos, hogy a héjcsatornák kérdésével, mint a felületi öntözőberendezések korszerűsítésének ezzel az igen lényeges eszközével részletesebben foglalkozzunk. Az alábbiakban előbb röviden összefoglalom a fontosabb külföldi meg­oldásokat, majd részletesen ismertetem a hazai kezdeményezéseket. 1. Külföldi megoldások E helyen nem kívánom az öntözésben fejlett országokban, Szovjetunióban, Olaszországban, Egyesült Államokban, Bulgáriában, Franciaországban, Spanyol­országban alkalmazott héjcsatornák sok változatát részletesen ismertetni, csupán a külföldi megoldásokból két típussorozatot emelek ki, melyek példaképül szolgál­hatnak további munkáinkban. Ezek a szovjet és a délvidéki olasz (Cassa per il Mezzogiorno-féle) típusok. a) Szovjet héjcsatorna-típustervek [31] Szovjetunióban a héjcsatornák fejlődése nem tekint vissza hosszú múltra. Az utolsó néhány év alatt viszont olyan fejlődést tapasztalhatunk, mely méltó a 13 millió ha-os öntözéssel rendelkező országhoz. Szinte valamennyi más országban alkalmazott elemtípus megfelelőjét meg­találhatjuk, sőt új megoldásokat is elkészítenek. Különösen értékes az utóbbi két évben megjelent csatornaelem-típustervgyűjtemény, melyet a moszkvai Giprovodhoz 1961—62-ben folyamatosan megjelentetett [31]. Tartalmazza ez mind a normál, mind a feszített kivitelű megoldásokat. Főbb adataikat az 1. táblá­1. Perényi Károly mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos osztály­vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom