Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Az iparivíz termelési költségei 6 1 nak a jóminőségü ivóvíz beszerzésekkel. Az előbbi vízmennyiség egyrészét ipari vízzel lehetne helyettesíteni, hogy az ivóvízminőségű víz elsősorban a lakosság és a közegészségügyi szempontból fontos iparágak (élelmiszeripar stb.) részére álljon rendelkezésre. 7. A szennyvíztelenítés mutatói közül jellemző az állóeszköz értékek alacsony volta. Ez rávilágít ugyanis arra, hogy szennyvíztisztító telepeink 1960-ig csekély mértékben épültek ki. Ennek gyökeres megváltoztatása érdekében országos intézkedések már megtörténtek, melyek célja élő vizeink védelmét biztosítani a további elszennyeződéstől. Becslések szerint mintegy évi 50—60 millió Ft kár keletkezik csak halállomány elpusztulásából, melyet az ipari szennyvizek tisztátalan bevezetése okoz elsősorban. További egyéb károk is keletkeznek ebből, a parti szűrésű kutak vízhozamcsökkenése és a vízkivételek helyén jelentkező többlet tisztítási költségei terén stb. A szennyvíz kérdések megoldása az ipari vízgazdálkodás közeljövőben elvégzendő legsürgősebb feladata, annál is inkább, mert ezekre már büntető tarifa is életbe lépett. Összefoglalva a felmérés értékelését, azt fontos kezdetnek kell tekinteni, mert betekintést ad az üzemeken kívüli ipari vízgazdálkodási tevékenység mai helyzetébe és lehetőséget nyújt további program elkészítésére. Megmutatja a víz fontosságát és súlyát az iparban és utal a hiányosságokra. Adatai a feldolgozás kisebb mélysége miatt nem is lehetnek minden szempontból kifogástalanok, de a célját elérte, mert a rendelkezésre álló lehetőség keretén belül jól rögzíti az 1960-as állapotokat. IV. FONTOSABB FELADATOK IPABI VÍZGAZDÁLKODÁS VONALÁN A JELENLEGI HELYZETBEN Az előbb részletezettek szerint láttuk az ipari vízgazdálkodás egyik részének, az ún. üzemen kívüli vízgazdálkodásnak (vízellátás, szennyvízeltávolítás) vázlatos helyzetét. Az ipari vízgazdálkodást azonban nem lehet és nem is célszerű szétválasztani üzemen belüli és kívüli részre, mint azt már korábban mondottuk. Az ipar számára szolgáltatott víznek a technológia követelményeit kell elsősorban kielégítenie. Ezért a technológia visszahat a vízgazdálkodás összes berendezéseire, legyenek azok a vízvétel helyén vagy üzemen kívül bárhol, Épp azért e kérdések együvétartoznak és egységesen kezelendők. 1. Jelenlegi helyzetben a legelső feladatnak azt tartom, hogy a külsőhöz hasonlóan az ipartelepeken belüli állapot felmérése is legalább olyan mélységben, mint az előbbi, mihamarabb elkészüljön. Azért tartom fontosnak az üzemeken belüli állapot feltárását, mert amint az előbbi fejtegetésekben mondottam, a külső és belső vízgazdálkodási állapot együttes ismeretében lehet megfelelő célkitűzéseket, továbbá végleges programot összeállítani. A belső rész felvételezése sokkal nehezebb és szövevényesebb, mint a külsőé. Erre tehát kellően fel kell készülni. A felmérés keretében az önköltség és egyéb mutatókat ugyancsak ki kell munkálni, lehetőség szerint a legnagyobb részletességgel. (Külön vízrendszerek önköltsége, tisztítás, lágyítás, recirkuláció stb.) A belső vízgazdálkodási kérdések kimunkálása rendkívül sokirányú szaktudást igényel. Ezért a felmérés csak akkor