Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
4. füzet - IV. Perényi Károly: Héjcsatornák az öntözésben
VITA A TÖMLŐS ÖNTÖZÉS MÉRETEZÉSE PERÉNYI KÁROLY HOZZÁSZÓLÁSA BOGÁRDI ISTVÁN: EGYENLŐ TÁVOLSÁGÚ VÍZKIVÉTELI NYÍLÁSOKKAL ELLÁTOTT CSŐVEZETÉK HIDRAULIKAI VIZSGÁLATA C. A VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK 1964/3. FÜZETÉBEN MEGJELENT, TANULMÁNYÁHOZ 1 A felületi öntözések korszerűsítésének egyik legfontosabb tényezője a tömlők alkalmazása. Jellemző erre, hogy bár még ma világviszonylatban sem sikerült megbízható, a célt teljesen kielégítő, amellett nem túl drága tömlőanyagot találni, mégis ez az öntözési eljárás — sokszor alkalmatlan tömlők felhasználásával is —terjed. A tömlőkkel kapcsolatos hazai kutatásainkra vonatkozóan a Vízügyi Közleményekben Bogárdi Istvánnal közösen írt korábbi tanulmányunkban [1] részletes tájékoztatást adtunk. A későbbiek során Bogárdi István két cikkében is [2, 3] foglalkozott a tömlős öntözés hidraulikai kérdéseivel. A gyakorlati tervezés szempontjainak figyelembevételével a korábbi ismertetések és tanulmányok alapján, röviden, példa kapcsán szeretném összefoglalni a tömlős öntözés tervezésének egyes lépéseit úgy, hogy adott feladat megoldható legyen. Az adatok polietilén és műbőr tömlőkre vonatkoznak, az eljárás csak mint méretezési módszer tekinthető és minden esetben az alkalmazható tömlő jellemzőit (más-más tömlőhosszakat, vízhozamokat, barázdahosszakat, táblaméreteket, öntözési eljárás technikai adatait feltekerés, letekerés, szállítás stb.) kell behelyettesíteni. A tömlős öntözés két fontos alkalmazási formáját az 1. ábrán láthatjuk. Az a) esetben héjcsatornátftil, a b) esetben föld alatti csőhálózat hidránsáról ágazik ki a — tulajdonképpen ideiglenes csatornát helyettesítő — tömlő. Természetesen a csatorna és a föld alatti csővezeték helyett földcsatorna, tömlő, hordozható, felszín feletti csővezeték stb. is alkalmazható. Minden esetben a méretezési kérdés leszűkíthető a kiágazási ponttól vezetett tömlőre. A továbbiakban tehát csak a tömlőről, a kezdőpontjában (csatornából való kiágazásnál, vagy hidránsnál) szükséges nyomásról és az öntözés adatairól lesz szó. A különbség csak az, hogy a csatornánál a szükséges nyomást a vízszintmagasság, vízszintkülönbség, míg csővezetéknél a hidránsnál rendelkezésre álló nyomás jelenti. 1. Szerző Bogárdi Istvánnal közösen a Vízügyi Közlemények 1963/4 füzetében „Műanyagtömlők az öntözésben" címen ismertetést írt, majd Bogárdi István a Vízügyi Közlemények 1964/3 füzetében a műanyagtömlők hidraulikai kérdéseivel foglalkozott. A hozzászólás röviden a tervezés gyakorlati lépéseit foglalja össze, és így Bogárdi István tanulmányának kiegészítéseként tekinthető.
