Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás
48 Bolberitz Károly áru minősége jobb. Nagy előnye, hogy az átállás az új technológiára lényegesen olcsóbb, mint a Tomlinson-eljárásnál [24]. Másik szemléltető példa a Csehországban kidolgozott Zaborna-eljárás, mellyel az igen nagy szerves-anyagtartalmú keményítőgyári szennyvizek problémáját igyekeztek megoldani. Az eljárást a Zaborna-községben levő keményítőgyárban próbálták ki és innen kapta elnevezését. Az eljárás abban áll, hogy a keményítőgyártás során csak az elsőrendű keményítőt nyerik ki, a többit a szennyvízzel együtt szeszgyártásra használják fel. A közzétett adatok szerint a két eljárás jellemző adatait összehasonlítva а V/. táblázat szerinti képet kapjuk [25]. VI. táblázat - Tabelle VI. A keményítő- és szeszgyártásnál keletkező anyag mennyisége 1 tonna burgonya feldolgozásakor keletkező anyagok A gyári keményítő gyártása során : A keményítőszeszkombinátban : Keményítő 153 kg 135 kg Szesz 0 25,5 1 Moslék 0 14 hl Héj, rost 400 kg 0 Szennyvíz 22,1 m 3 8,6 m 3 BOI 5 46,1 kg 0 2 5,5 kg 0 2 Szárazanyag 493,0 kg 48,4 kg Szerves szárazanyag .. 136,6 kg 14,3 kg A textiliparban inkább a szennyvizek tisztíthatóságán van a hangsúly. Egyrészt a kikészítéshez használt keményítő és egyéb appretáló anyagok, másrészt a különféle festékek teszik igen nehezen tisztíthatókká a textilgyári szennyvizeket. A széleskörű kísérletek, melyek kedvezőbb appretáló anyagok alkalmazására vonatkoztak, sikerre vezettek. Az új anyagok (metilcellulóz, karboxilcellulóz stb.) bevezetésével az 500—1000 mg/l BOI-jű szennyvizek helyett csak 4—168 mg/l oxigénigényű elfolyó vizek keletkeznek, melyek tisztítása már lényegesen könnyebb és főleg olcsóbb [26]. A festő-oldatok ismételt felhasználásával a festődében keletkező szennyvizek csak a lényegesen hígabb öblítővizekre szorítkoznak. A festék gyártójával történő együttműködéssel a használt kénfestékeket úgy alakították át, hogy a szennyvíz szulfidtartalma ennek révén 30—50%-kal csökkent [27]. A nagyszámú galvanizáló üzemben igen mérgező és csak költségesen tisztítható, cián-tartalmú szennyvizek keletkeznek. Egyes üzemek teljesen kiküszöbölték ezeket azáltal, hogy a ciános eljárásról a savas rézgalvanizálásra tértek át. Más üzemekben ugyanilyen céllal réz alapozó bevonat helyett nikkelbevonatot készítenek, melyhez nem kell ciános fürdő. Az edzési műveletekhez a gépiparban legelterjedtebben nagy cián-tartalmú olvadékot használnak, melynek cián-tartalma belekerül a hűtőfolyadékba. Ennek kiküszöbölésére számos helyen szénnitrid kemencéket alkalmaznak [28], ahol ciános szennyvíz nem keletkezik. Igen széles körben alkalmazható a Zimmerman-féle eljárás, mely nedves égetés, vagy szenesítés néven ismert. Ez ugyan szennyvíz kezelési módszer, de a sok szerves anyagot tartalmazó ipari szennyvizekből nemcsak a szerves anyag
