Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

A tiszalöki vízlépcső vizsgálata 395 északhoz való eltérését mérő műszerét, továbbá a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kialakított Muszkalay—Kránicz-féle áramlásmérőt [7, 13] használtuk (17. ábra). Az utóbbi a vízszintes és függőleges irányszöget egyaránt méri, és regisztráló szerkezetekkel is alkalmazható. Leeresztése 3 m-nél nagyobb mélységekbe ún. bifiláris ingával történik (18. ábra). A vízerőtelep előtti méréssorozat [12, 14] érdekesen mutat rá ez 1. f. jelű keresztszelvényben a sebesség irány szerinti nagyfokú változására. A keresztszelvényre jóformán sehol se merőleges sebességvektorok élénken rámutatnak arra a tényre, hogy a normális sebességmérő szárnnyal végzett mérés az említett szelvényben (mivel a vízhozamot nem keresztszelvényre merőleges sebességvektorból számítjuk), a valóságtól igen nagy mértékben eltérő eredményt adna. Az áramlási viszonyok alakulására kedvezően hatott, hogy az erőmű előtti öblözetben a bal parton tekintélyes mennyiségű anyagot kotortak ki [14, 15]. 18. ábra. Biíiláris leeresztő az áramlásirány mérésekhez Fig. 18. Bifilar suspension for current-direction measurement 17. ábra. Muszkalay—Kránicz féle áramlásirány mérő Fig. 17. Muszkalay—Kránicz current-direction meter 4. A duzzasztómű vízszállítása A billenőlapos táblás gáton át a vizet háromfélekép ereszthetik: 1. a billenőlap felett átbuktatással, 2. felső átbuktatással és tábla alatti átfolyással, 3. tábla alatti átfolyással. 94,50 m Af-i üzemi felvízszintet feltételezve a tábla méreteiből következik, mivel az egész táblát mozgatni csak leeresztett billenőlappal lehet, hogy 1. a kisebb vízhozamok csak átbuktatással ereszthetők át, 2. a kisméretű zsilipemeléshez mindig tartozik felső átbukás is, 3. nagy vízhozamok csak alsó átfolyással ereszthetők le. A duzzasztómű vízszállításának ellenőrzésére nagyon nehéz méréseket végezni, mivel