Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

388 Hernády .4.—Starosolszky Ö. Említésre méltó az a jelenség is, hogy a hajózsilipen levő pontok a zsilipelés alatt mintegy 3 mm-rel változtatják magassági helyzetüket. Üres hajózsilipnél a pontok magasabban vannak, mint feltöltött állapotban. Az elmozdulás 80%-a feltöltés, illetve leeresztés ideje alatt bekövetkezik. A maradék 20% csak további 2—3 órán belül. Ez a körülmény főleg a mérések végrehajtásánál döntő. A gyakorlatban igen sokféle módon lehet a pillér elferdülését mérni. Ezek közül a legáltalánosabban ismert módjai a függőleges pilléraknában végrehajtott ingás vagy függős módszer. A pillér elhajlását a függő egy kezdeti helyzetéhez viszonyított elmozdulás jelzi. Az ingaelmozdulások észlelésére ugyancsak különböző módszerek és műszerek vannak elterjedve. E módszerek általános hátránya, hogy igen nehézkesek. A függő rendkívül érzékeny, a legkisebb erőhatásra is elmozdul, nehezen csillapodik, lengési síkja elfordul. Külső behatásra nagyon érzékeny, ezért a pillérben elkülönített helyet igényelnek. Az említett hátrányok miatt az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. Geodéziai Tanszéke által kidolgozott új módszert használtuk. A mérés elve röviden a következő: Ha egy műszer irányvonalát egy — az objektív elé szerelt — derékszögű prizmával függőlegessé tesszük és a műszert a függőleges tengely körül elforgatjuk, akkor ennek minden tengelyre merőleges síkmetszete olyan kör, amelynek középpontja a tengelynek a metszősíkkal alkotott döféspontja (11. ábra). A döféspont helye a kör három pontjából egyértelműen meghatározható. Ha tehát a vizsgálandó duzzasztó pillér egy felső vízszintes síkjára beosztással ellátott tárcsát helyezünk, 3. Pillérferdülésmérés 11. ábra. Az optikai vetítős eljárás és a síkmetszet középpontjának meghatározása Fig. 11. Optical projection method and determination of the center of section