Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - I. Oroszlány István-Szalai György: A szél zavaró hatása esőszerű öntözésnél

A szél zavaró hatása esőszerű öntözéseknél 367 kecskeméti állomások adatai igazolják. Eredményeinket az alábbiakban foglaljuk össze : 1. Fel kellett mérnünk, hogy a tenyészidőben (április—szeptember) és a fő öntözési idényben (június—augusztus), valamint a nyári hónapokban az összes időnek hány %-ában várható olyan eset, amikor a szélsebesség értéke a kritikus 2,0 m/s-ot nem haladja meg. Fel kellett deríteni, milyen %-ban várható olyan eset, amikor a szélsebesség a kritikus értéket meghaladja ugyan, de eredményes védekezésre még alkalmas szélviszonyok vannak. Ki kellett mutatni azt is, hogy milyen mértékben fordulhatnak elő olyan szelek, amikor az esőztető öntözőberendezések üzemét már nem lehet úgy végezni,hogy az kielégítő vízeloszlást adjon. A fentiekre vonakozó adatfeldolgozás végeredményét a 10. táblázatban foglaltuk össze. 10. táblázat Különböző szélsebesscg kategóriák előfordulásának megoszlása az összidö %-ában 1 Állomás 2 Szélsebesség 2 m/s 24,5 m/s 4,5 m/s tenyészöntözési tenyészöntözési tenyészöntözési idényben Tiszaörs 53,5 57,9 23,4 32,2 13,1 9,9 Debrecen 52,9 55,6 27,3 36,5 9,8 7,9 Békéscsaba ... 59,8 56,7 19,9 34,7 10,3 8,6 Szeged 47,0 48,5 27,9 38,6 15,1 12,7 Kecskemét .... 48,2 51,7 38,5 27,2 13,3 11,1 Tabelle 10. Verteilung des Vorkommens der verschiedenen Windgeschwindigkeitskategorien als Prozent der Gesamtzeit. 1 = Ort, 2 = Windgeschwindigkeit in der Anwachs- und Beregnungszeit A 10. táblázat adatai azt mutatják, hogy a szórási távolsággal számított kötéstávolsággal üzembentartva a szórófejeket, az összidőnek csak mintegy 50%-ában lehet az öntözővízeloszlás egyenletességében megkívánt határ alatt maradni. Ha az üzem során, a szél sebességének növekedtével, a kötéstávolság csökkentését biztosítani lehet, ez azt jelenti, hogy az összes öntözési idő 85—90%-ában érhető el a megkívánt vízeloszlás. Az összidő mintegy 10—15%-ában viszont olyan szelek uralkodnak, melyeknél célszerűbb az esőztető berendezések üzemének szüneteltetése. 2. Nem közömbös az sem, hogy a szélcsendesebb időszakok, mely napszakban jelentkeznek. E kérdésre a 11. táblázatban közölt adatok adnak feleletet. Nappali időszakként a 4—20 óráig terjedő (világos), éjjeli időszakként a 20 órától hajnali 4 óráig tartó időtartamokat vettük fel. A 4. és 5. ábrákon bemutatjuk a tiszaőrsi és keszthelyi szél-sebesség-gyakoriság július hóra vonatkozó napi menetét. Ali. táblázat adataiból az tűnik ki, hogy a fő öntözési idényben az üzem szempontjából gazdaságos 1000 üzemóra csak az esőztető berendezések éjjel-nappali üzemével érhető el. Ugyanakkor az öntözővízeloszlás megkívánt egyenletességének