Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - VI. Tavy Lajos: A holland Delta-Terv munkái

294 Tavy Lajos nyitva, ha a tenger vízszintje alacsonyabb a beömlő l'olyó vízszintjénél. Száraz nyarakon tartósan, teljesen zárva vannak a kapuk, a zsilip mögötti tó állandó vízszínének fenntartása érdekében. A nagy folyók által szállítható jéghozamokra tekintettel, melyeket a zsilipen keresztül kell bocsátani, széles zsilipet kellett építeni, mégpedig a lehetőség határai között alacsony küszöbbel. A zsilip méreteire jellemző adatok, mint már a bevezetésben is említettük, röviden összefoglalva a következők : A szélső pillérek közötti teljes távolság 1048,5 m. Zsilipnyílások száma 17 és nyílásuk egyenként 56,5 m széles. A zsilip-küszöb magassága 5,6 m az átlagos tengerszint alatt. A zsilipkapuk száma 34, melyből 17 esik a folyó felőli és 17 a tenger felőli oldalra. A zsilip-emelő gépházak száma 68, melyből a 16 középső pillérben 4—-4, a szélső pillérekben pedig 2—2 van beépítve. A zsilip déli oldalán központi erőtelepet terveztek, hogy áramszünet esetén Diesel-berendezésekkel lehessen az emelőgépek számára szükséges elektromos áramot termelni. A zsilipkapuk egészen különleges vasbeton hídszerkezetre vannak felfüggesztve, mely szerkezet a tetején egyúttal közúti forgalom lebonyolítására is szolgál. A hídszerkezet az egyes pillérek között nem szokott értelemben vett egybeépített tartó, hanem két-két pillér között 24 db önálló vasbeton elemből áll, melyek a betontestben hagyott nyílásokon átvezetett kábelekkel vannak egymáshoz összefűzve és szélső elemeiknél fogva a pillérekre fektetve. Önként értetődőleg ez a hídszerkezet oly magasságban van elhelyezve, hogy az alja a legmagasabb tengerár fölé érjen (8. ábra). * A segmens-alakú zsilipkapuk kettesével kétfelé nyithatóan vannak egy-egy pillér közben elhelyezve, két szélükön sugárkaros tartójukkal a hídszerkezet NABLA elemeire csuklósan felfüggesztve. A kapuk tetejére szerelt csuklós áttételű emelőszerkezettel mozgatják, melyeket a pillérekbe beépített hidraulikus berendezés működtet. Ha egy pillantást vetünk a zsilipszerkezet keresztmetszetére, láthatjuk, erőműtani szempontból milyen szellemes megoldás az erők átvitele, midőn az egyoldalú nagy nyomás helyett a hídszerkezetet az ellenkező oldalról is nyomóerő támadja meg, mely erők egymást rendszerint részben ellensúlyozzák, azonban a mindenkori tengervízszint és a folyó felőli oldal különböző vízállásai következtében többféle irányú igénybevételeknek kell a hídszerkezetnek ellentállni. A magasabb, a folyó felőli oldalon levő segmenskapu felső éle 11,5 m magas az alaptest felett, és lezárt helyzetben védelmet nyújt a legmagasabb vihardagály ellen is, míg a tenger felőli kisebb kapu csak 8 m magas és lezárt állapotban a normális árapály játékának felel meg. Mindkét kapu félnyitás esetén a folyók árvize és jege a tengerbe bocsátható. A pillérszerkezetek nagy jégtáblák ütközésének is ellenállnak, evégből kicserélhető ütköző jégtörő idomvasakkal vannak ellátva. Több pillérben csatorna is van beépítve különleges hal-lépcsőkkel, főleg az angolnák vándorlásának lehetővé tételére. Egyes helyeken a pillérben figyelőkamrák vannak a hallépcső mellett, melyekből a halak vándorlását lehet szemlélni. Elzárható csatornák épülnek azonkívül a két parti pillérben is, hogy azokon át kibocsáthassák a zsilipek mögött az alsó rétegekben megrekedt sós vizet, mely részben a hajók zsilipelései alkalmával a tengerből nyomult be. Ennek az eljárásnak