Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - V. Entz Béla: Tanulmányok a Balaton jegének megismeréséhez

276 Entz Béla bak a belőle lehasadozó táblák. A fokozatosan öszszetöredező jégtáblákat a szél azután a partokra halmozza fel. Néha a part felé nyomuló jég több rétegben egymásra csúszik és a sekély parti vízben megakad, így gyakran a partok előtt is találunk „jéghegyeket". Ilyen, ötszörös rétegben egymásra halmozódó jégtáblákat mutat a 9. ábra. Az is előfordul, hogy a jég lapos parton messze kinyomul a rétre (10. ábra), máskor szilárd parti építmények előtt 5—7 m magasságra is feltornyosul. A szélokozta jégmozgás itt is legtöbbször sávosan (pásztákban) többszöri időkbeni megszakítással következik be. A jégtáblák elég gyorsan, mintegy 2—4 m-es percenkénti sebességgel nyomulnak a part felé. Eközben, ha a jég még elég acélos, valósággal elemi erővel elsöpör minden, az útjába kerülő akadályt. A tihanyi mólót ábrázoló képen (11. ábra) pl. mázsás köveket emelt lel a jég több méter magasságba és a móló beton építményét teljesen átvágta. 10. ábra. Alsóörs előtt lapos parti rétre kb. 100 m-re kitolt jégpáncél. Az összefüggő jégmezőn magános olvadozó jégtáblák. 1960 április Bild 10. Auf eine flache Uferwiese cca 100 m weit hinausgeschobene Eisdecke bei Alsóörs. Am zusammenhängenden Eisfeld liegen schmelzende Eisschollen. April 1960 11. ábra. A tihanyi móló látképe a jégről 1946. március 25-én. A feltolódott táblák magassága a jég felszínétől eléri a 7 m-t Bild 11. Ansicht der Mole Tihany vom lus am 25. März 1946. Die Höhe der Eispressung über der Eisdecke erreicht 7 m