Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
2. füzet - III. Kovács György: Öntözőcsatornák szabad szivárgásának hidraulikai jellemzése
ÜNTÖZŐCS ATORNÁK SZABAD SZIVÁRGÁSÁNAK HIDRAULIKAI JELLEMZÉSE DR. KOVÁCS GYÖRGY 1 Tanulmányom célja — amint a címe is jelzi — az öntözőcsatornák szabad szivárgásának jellemzése. Nem térek ki ezért részletesen az öntözőcsatornák környezetében kialakuló szivárgás dinamikai osztályozására. Ezt Averjanov úttörő munkásságának alapján [4, 17] már számos külföldi és hazai tanulmány [8, 10, 16, 19, 24, 32] ismertette. A tervezői gyakorlatban mégsem alkalmazzák a csatornák szivárgási veszteségének jellemzését a feltöltéstől eltelt idő függvényében. Ennek okát elsősorban abban kereshetjük, hogy nincs olyan egységes, könnyen kezelhető és elméletileg is alátámasztott módszer, amellyel a gyakorlati szakemberek a különböző mozgásállapotok hidraulikai jellemzőit gyorsan és megbízhatóan számíthatják. A tervezői gyakorlat csaknem minden esetben az empirikus képleteket alkalmazza (Moritz [31], Etchevery [9], Ingám, Kosztjakov, Davis-Wilson, SzilágyiVágás [41] stb.). Ezek közös jellemzője az, hogy a csatorna nedvesített keresztmetszetének adataiból számított beszivárgási felülettel és állandó — legtöbbször egységnyi — gradienssel számolnak. A képletek állandóit, amelyet a szivárgási tényezőt és a gradiens egységtől eltérő voltát jellemzik, mérési adatok alapján határozzák meg. Amint Karádi és Orlóczy elemzése kimutatja, az említett képleteket közös formára hozhatjuk [16]. Erről a közös alapul elfogadható összefüggésről kimutathatjuk, hogy a szabad szivárgás jellemzője és az állandók többnyire a permenens — végtelen mély talajvízfelszín esetében kialakuló — vagy a közel permanens mozgásállapotnak felelnek meg, bár az eredmények között mutatkozó szóródás azt bizonyítja, hogy a méréseket a szivárgás különböző állapotában hajtották végre. Az említett tapasztalati összefüggések eredetükből fakadó szerkezeti hiányosságaik miatt nem alkalmasak arra, hogy a vízveszteségnek a csatorna feltöltésétől számított idővel való kapcsolatát jellemezzék. Ezért feltétlenül szükséges olyan gyakorlati számítási rendszer kidolgozása, amely az áramlási térre ható dinamikai jellemzőknek a változását is figyelembe veszi. Első lépés ezen a téren az volt, hogy javaslatot adtam az áramlás végső állapotának, a permanens visszaduzzasztott szivárgásnak számítására [24]. Mostani tanulmányom célja az, hogy az eddigi elméleti vizsgálatokat összefoglalva könnyen kezelhető és megfelelően pontos eljárást adjunk a csatorna feltöltését közvetlenül követő szabad szivárgás jellemzőinek meghatározására. 1 Dr. Kovács György, a müsz. tudományok doktora, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Víz- m gazdálkodási Főosztályának főosztályvezető helyettese.
