Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

Hévízgazdálkodási kérdések 219 ságos üzemi közvetlen fűtést, sőt a melegházakban — a tapasztalat szerint kár­okozás nélkül — a lehűlt vizet öntözésre is felhasználják. A hőlépcső egészen 30 C°-ig terjed. Szenlesen az 1958 óta üzemben levő 1736 m mély és több mint 1700 l/perc 78 C°-os vizet adó termálkút hőmennyiségét a már említett kórházfűtés és meleg­vízhasznosítás csak töredékében vette igénybe. Önként kínálkozott a hévíz komp­lex kiaknázása s ennek megvalósítása révén a kórháznál sokkal nagyobb fogyasztó­ként a mezőgazdasági hévízhasznosítás lépett be. Egy kisebb virágkertészet a nagy kiterjedésű, pavilonos elrendezésű kórháztelepen is létesült, a hévíznek voltaképpeni mezőgazdasági hasznosítása azonban csak az „Üj Barázda" mtsz­ben 1963 tavaszára elkészült modern, stabil blokkházzal vehető megvalósított­nak. Ennek alapterülete 8000 m 2, amihez 1600 m 2 — részben már korábban elké­szült — hajtatóház járul. A termálkút vizének liőkihasználása így a fűtési idényben kielégítő. Az említett termelőszövetkezet melegházát a kórháztól II. lépcsőben kapott hévízzel — miután a kórházi hőközpont kiépítése ezt lehetővé tette — közvet­lenül fűtik, a csurgalékvíznek pedig alkalmas befogadója a közeli Kurca, amely­nek vízminőségét a kedvezően kevés oldott sótartalom alig rontja. Októbertől márciusig teljes hőkihasználással virágot, karalábét, retket, salátát termesztenek, míg a nyári időt 20%-os kapacitással virágok, délszaki növények, páfrányok és gomba termesztésére fordítják. Az „Üj Barázda" mtsz. a hévízhasznosítást ebből a kútból csakis nyári üzemű szárító-aszaló berendezés építésével fejlesztheti tovább. Tótkomlóson egy meddő szénhidrogénfúrás 1319—1355 m-es rétegeinek meg­nyitásával 1040 l/perc hozamú 86 C°-os vizű termálkutat képeztek ki. Erre települt a „Viharsarok" mtsz. 8000 m 2­es melegházi hasznosítása. A melegház 1963 őszétől van üzemben. A Tiszavölgytől el­térő földtani alkat következté­ben itt lényeges a különbség az eddig tárgyalt hévizekhez képest. 4250 mg az oldott só­tartalom (a szentesinek több mint kétszerese), a víz bitu­mentartalmú és erősen gázos. A gáznak közeli felhasználása nagy jelentőségű lenne a mtsz. számára is, egyelőre azonban csak leválasztását oldották meg; az ismeretlen mennyiségű gáz felhasználatlanul távozik (4. ábra). Az üvegházi hőlép­cső — FM Mezőgazdasági Ter­vező Vállalat tervei szerint —41 fok, hőkicserélővel. A 45 fokosra lehűlt termálvizet a kb. 1,5 km-re levő tótkomlósi 3* 4. ábra. A tótkomlósi „Viharsarok" mezőgazdasági ter­melőszövetkezet 86 C°-os hévizének gázleválasztása 1963-ban Рис. 4. Отделение газа от термальной воды с температурой 86 С° сельскохозяйственного кооператива « Вихар шорок » в г. Тоткомлош Fig. 4. Séparation du gaz de Veau thermale de 86 C° de la coopérative agricole «Viharsarok» à Tótkomlós, en 1963

Next

/
Oldalképek
Tartalom