Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

SZUDÁN VÍZGAZDÁLKODÁSA SZALAY MIKLÓS

1 A köztudatban eléggé éles — bár néha idejétmúlt — kép él Egyiptom vízgazdálkodásáról. Annál kevésbé ismertek olvasóink előtt a másik nagy Nílus menti ország, Szudán vízügyi problémái. Ezért megkíséreljük dióhéjban összefoglalni e vízben szegény ország vízgazdálkodásának néhány főbb vonását. Hidrometeorológiai viszonyok A 2,5 millió km

2 kiterjedésű ország csapadékban viszonylag szegény. Néhány csapadékmérő állomás átlagos havi és évi csapadékösszegeit átvizsgálva mind helyileg, mind időbenileg igen tág határok között változó adatokat találunk. Míg Wadi Halfánál az éves csapadékmennyiség 4,1 mm (!), Wau-nál 1127 mm. A legszárazabb december és január hónapban csapadék gyakorlatilag az egész országban nem esik, ugyanakkor augusztusban Wau-nál az átlagos érték eléri a 218 mm-t. Az 1. ábra izohiétáit vizsgálva láthatjuk, hogy az ország északi részén gyakorlatilag nincs csapadék. (A lakóházaknak csak oldalfalai vannak, tetejük nincs.) Dél és kelet felé haladva a csapadék mennyisége növekszik. A déli részek az egyenlítői csapadékos övezetbe esvén, esőben igen gazdagok, de ez a csapadék jelenleg sem a leesés helyén, sem a vízgyűjtőterület alsóbb részein nem hasznosul kellőképpen. Az esőben dús időszak a Vörös-tenger mellékét kivéve a május —szeptember időszakban jelentkezik, meglepő időbeli szabályossággal. Végeredményben az évi csapadék eloszlása az ország területének százalékában kifejezve az alábbiakban adható meg: 0- 25 mm 17% 601- 800 mm 10% 25-100 mm 21% 801-1000 mm 14% 101-200 mm 8% 1001-1200 mm 5% 201-400 mm 9% 1201-1400 mm 6% 401-600 mm 9% 1400 mm 1% Ebből következően az egész ország átlagos évi csapadéka 480 mm-re tehető. Ez a szám — hazánk megfelelő adatával összehasonlítva — nem tűnik kedvezőtlennek. Szudán geológiai és hidrológiai viszonyait figyelembe véve azonban ez a csapadék úgyszólván egyáltalán nem értékesíthető. Ezért sokkal nagyobb erőfeszítésekre, tervszerűbb vízgazdálkodásra és nagyobb mértékű beruházásokra van szükség Szudánban, mint például hazánkban, lia a vizek felhasználásának körülbelül azonos fokát kívánjuk elérni. Vízhálózat Szudán főfolyója, egész vízgazdálkodásának — és ezen keresztül egész mezőgazdaságának — gerince a Nílus. Egyik ága, a Kék-Nílus Etiópiában ered és voltaképpen a Tana-tó túlfolyása. Hasonlóképpen másik ága, a Fehér-Nílus a középafrikai Viktória-tó túlfolyásának tekinthető. A két ág összefolyásánál épült Khar1 Szalay Miklós oki. mérnök, a Khartoumi Egyetem előadó tanára. Kharloum (Szudán).] 11 Vízügyi Közlemények