Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Aggtelek vízellátása 149 automatikus vezérlését a csővezetékkel egy árokba fektetett jelzőkábel segítségével terveztük, melyet a szivattyúháztól a tőle kb. 2700 m távolságban elhelyezett szol­gálati medencéig építettek ki. A tározómedencében elhelyezett úszó-kapcsolók az alsó és felső vízállástól függően a szivattyúmotorokat be-, illetve kikapcsolják. A vonatkozó közegészségügyi előírások, valamint az előzőekben már említett táj- és esztétikai követelmények figyelembevételével a forráskamra és szivattyú­ház, valamint medencék körül megfelelő zárt védőterület kialakításáról gondoskod­tunk a szembetűnő helyeken kőlábazatú, egyébként drótfonatos kerítésekkel, meg­felelő utakkal, tereprendezéssel és csapadékvíz elvezetéssel. 7. ábra. 15 m 3-es nyomáscsökkentő medence és zárkamra 3. Építési és üzemi tapasztalatok Mind a csőhálózat mind a műtárgyak építésénél egyaránt nagy problémát jelen­tett a sziklás (V—VII. osztályú) altalaj, melyben a munkaárok kiemelést jelentős részben csak robbantással lehetett végrehajtani. Hasonló gondot okozott a nyom­vonal nagy részén szükséges nagy mennyiségű erdőirtási munka is. A meredek, nehezen járható bekötő terepen különös nehézségeket jelentett a csővezetékek és anyagok helyszínre szállítása, mely az adott terepviszonyok között zömében lánc­talpas vontatóval volt megoldható. A csővezeték rozsdátlanítására, bitumen fürdőbe való mártására és a szigetelő bitumenes papírcsík feltekercselésére a nyomvonal mentén az építő vállalat központi telepet létesített, innen szállították szét a szige­telt csöveket. A vízmű hálózatának jelentőségére tekintettel a hegesztési varratokat különös gondossággal vizsgáltuk felül. Bár a tervezésnél elektromos ívfényhegesz­tést irányoztunk elő, az áramfejlesztő gépcsoport szállítási nehézségei miatt láng­hegesztéssel kellett megelégedni. A gondos röntgenvizsgálatok azonban a készített varratok jó minőségét igazolták. Itt említjük meg, hogy a hálózat nyomóoldali részét 40 atm. próbanyomásnak vetették alá. A szivattyúház gépészeti berendezése terén nehézséget okozott a nagy nyomáshatárig is megfelelő, részben külföldi gyárt­mányú szerelvények beszerzése. Így például a cseh gyártmányú rugós sarokbiztosító­szelep helyett Buda-Éber súlyterhelésű biztonsági szelepet tudott az építő besze­rezni. Megoldatlan maradt a vízmérés kérdése, mivel erre a nyomásra magyar gyárt­mányú vízmérő órát nem lehet beszerezni, a tervbe vett mérőperemet pedig egyelőre még nem szerelték fel. Annak ellenére, hogy — mint már közöltük — a meredek szakaszokon a cső­vezeték megfogásáról számos helyen kihorgonyzással és alátámasztással gondos­kodtunk, a nyomóoldalon a meredek szakasz alján (cca 210 m A. f. szinten) a nagy nyomás és a jelentkező kosütés következtében csőtörés következett be. Közre­játszhatott ebben a téli és nyári hőmérséklet okozta hosszváltozás : a csövet nyáron fektették a törés télen következett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom