Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

с A városi víz és csatornaművek 137 teségnek, de a vízpazarlás nagyobb hányada a fogyasztókon belül mutatkozik, mely elsősorban a különféle szerelvények meghibásodásából, ipari fogyasztóknál elsősorban a tusolok elzárásának hiányából adódik. A vízpazarlás megszüntetése széleskörű felvilágosító munka, progaganda és a hibás szerelvények gyors kijavítása útján érhető el. A csatornázás hazánkban sajnos jelentős mértékben el van maradva a közműves vízellátástól. Nagyrészt elválaskó rendszerű csatornaművek épültek és csak néhány városban van úsztató, vagy más néven egyesített rendszerű csatornázás. A 63 város közül 1962. év végén 50 város rendelkezett csatornázással, ezek közül egyesített rendszer elsősorban a nagyobb vízfolyások menti településeken, mint pl. Budapest, Miskolc, Győr, Szolnok létesült. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezeken a városokon belül is vannak olyan városrészek, ahol az adott esetben gazdaságosabb elválasztott rendszer épült ki. Külön kell említést tennem Debrecenről, ahol azért van nagyrészt egyesített rendszer, mert gyakorlatilag vízfolyása a városnak nincsen, így előnyös, hogy az időnként nagyobb hígítású szennyvíz kerüljön a sokszor száraz befogadó árokba. A 63 város 4 174 000 lakosából közcsatornába 2 213 000-en vannak rákapcsolva, azaz a csatornázással való kielégítettség 53%-os. Ez azt jelenti, hogy a közműves vízellátásban részesülő lakosságból kereken 800 000-en laknak csatornázatlan területen. А V/. táblázat szerint a vízellátásnál is tárgyalt 20 város esetében a csatornaművek nagyságrend tekintetében 3 csoportra oszthatók, mégpedig a főváros, a 4 megyei jogú város (Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs), valamint Győr rendelkezik nagy csatornaművel, míg 12 város közepes csatornaművel, továbbá 2 kis csatornaművel. A 63 város 50 csatornaműve közül: 6 db nagy csatornaművel, 21 db közepes csatornaművel és 23 db kis csatornaművel rendelkezik. Utóbbiak közül azonban jelentős bővítés és kiépítés alatt áll Cegléd, Nyíregyháza és Szekszárd. k) Városi csatornaművek bruttó állóeszközállománya és annak megoszlása Amennyiben a tárgyalt 20 várost vesszük alapul, úgy a bruttó állóeszközállomány a VII. táblázat szerint kereken 3268 millió Ft, melyből Fentiekből látható, hogy egyrészt a mélyvezetésű csatornák elenyészőek, ami a közbenső átemelők kis volumenében is megnyilvánul, másrészt a szennyvíztisztítás jelentős mértékben lemaradt. Az üzemi létesítmények kis részesedési aránya azzal magyarázható, hogy Budapest kivételével egy vállalat kezelésében van a vízmű és a csatornamű, tehát a vízművek üzemi létesítményeinek bruttó állóeszközállományában szerepel a víz- és csatornamű igazgatósági épülete, anyagtelepe stb. j) Városi csatornaművek jellege, nagyságrendje csatornázásra szennyvízátemelőkre szennyvíztisztítókra üzemi létesítményekre 3004 millió Ft, azaz 92% 92 millió Ft, azaz 2,8% 89 millió Ft, azaz 2,7% és 83 millió Ft, azaz 2,5% esik