Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Korszerű víztermelő telepek 117 A csáposkutak teljesítménye a hidrogeológiai viszonyoktól és megfelelő kialakítási módtól függően 6—60 000 m

3/nap vízhozam között ingadozik. A hazánkban épített több mint 40 db csáposkút vízhozama 3500—12 000 m

3/nap között van, a kutak egymástól való távolságától (150—800 m) és a megcsápolt kavicsréteg minőségétől, valamint a meder eliszapolódásától függően. A vízszintes szűrőcsövű csáposkutak előnye a függőleges kutakkal szemben az, hogy 1. kevesebb helyet igényel, 2. központosítva van a víznyerés (ami azonban üzemzavar esetén hátrányként is mutatkozhat), 3. partiszűrésű vízkivételt feltételezve 1 km hosszú partszakaszról nagyobb vízmennyiség (kedvező esetben másfélszeres) termelhető ki. Hátránya pedig az, hogy 1. rendszerint nagyobb depressziót kell előállítani és ennélfogva az emelési magasság növekszik, 2. a víztartó kavicsrétegbe agyaglencsék vagy vékony agyagrétegek beépülése esetén nem lehet a talaj víznyerés lehetőségét teljes mértékben kihasználni. A hidrogeológiai viszonyokhoz való megfelelő alkalmazkodásra figyelemmel a csáposkutak különböző különleges alábbi típusai alakultak ki: 1. Diagonal csáposkút (3. ábra). Rendszerint a talajvízszint felett levő, szivattyúaknából bizonyos hajlásszög alatt — mely a talajrétegződéstől függ — építik be a szűrőcsöveket. A diagonál csáposkút átmenetet képez a függőleges és a

r vízszintes fúrású kutak között. 3. ábra. Álló csáposkút Pue. S. Радиальный колодец, созданный вертикальным бурением 2. Ferde fúrású kutak (4. ábra). A vízszintes fúrású csáposkút építésekor szokásos gyűjtőaknából nem vízszintes, hanem felfelé ferde irányban építik be a szűrőcsöveket egészen a talaj felszínéig. Minden szűrőcső végén tehát végakna van, 4. ábra. Ferde fúrású csáposkút Рис. 4. Радиальный колодец, созданный наклонным бурением