Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Települések vízgazdálkodási üzemei 103 II. táblázat — Tabelle II. Város lakossága 1000 főben Költség megnevezése 50 75 100 250 500 Főnyomócsőhálózat költsége 1 lakosra 100 116 133 185 242 Elosztóhálózat költsége 1 lakosra 100 92,5 85 82,7 91 A teljes csőhálózat költsége 1 lakosra 100 97,5 97,3 109,8 131,0 2. a hosszabb hálózatban a vezetékellenállás nagyobb, tehát növekszik a szállítás energiaszükséglete, 3. a hos szabb hálózatban a veszteségek fajlagos értékei is rendszerint nagyobbak. f) A gravitációs közműhálózat (csatorna, távfűtés kondenzvize) ne terjedjen túl a vízválasztókon, különben a hálózat egységének megteremtéséhez átemelőtelepek szükségesek és állandó üzemköltségtöbblet is jelentkezik. A továbbiakban külföldi vizsgálatok alapján a vízellátásnak a település nagyságához kapcsolódó néhány gazdasági mutatószámát ismertetjük. A Szovjetunióban vizsgálták a vízvezetéki hálózat költségeinek és a település nagyságának összefüggését.

2 A rubelben megadott költségek alapján indexeket számoltunk ki. Alapnak egy 50 000 lakosú város fajlagos csővezetéki költségét vettük fel. Az eredményt a II. táblázat adja. A vízellátás fajlagos összköltségeinek alakulását Angliában Loumax tanulmányozta. Számításaiban az üzemköltségeket is figyelembe vette.

3Eredményei alapján, ugyancsak egy 50 000 lakosú várost tekintve bázisnak, az 50, 75, ÍOO, 250, 500 ezer lakosú városra 100, 99,5, 96,5 102,2, 105,0 költség indexszámokat kaptuk. E két kutatási eredmény összehasonlítása igazolja, hogy a hálózatköltségeinek vizsgálata és az összráfordítások vizsgálata hasonló megállapításokra vezet, a vízellátás fajlagos költségei egy 100 000 lakosú településben a legkedvezőbbek. E megállapítás ellenére sem törekszünk arra, hogy egy nagyobb várost több 100 000 fő kapacitású vízművel lássunk el. Egy település ellátására általában egy vízmüvet, vag}' több összekapcsolt, de teljes kooperációban működő vízművet létesítenek, mert: a) a természeti adottságok rendszerint nem teszik lehetővé a tetszés szerint megosztott, decentralizált megoldásokat, b) nagyobb egységben jobban kiegyenlítődnek a csúcsok, kisebb lesz az egyenlőtlenségi tényező, c) biztonsági tartalékok képzése, a többoldalról való ellátás és ezáltal a folyamat os vízszolgáltatás kedvezői)!) körülmények közt biztosítható. Azok az elvek, amiket itt egy településre vonatkozva rögzítettünk, értelemszerűen a regionális üzemekre is érvényesek és éppen a felsorolt három szempont indokolja a regionális megoldások lehetőségeinek tanulmányozását. 3 Muravjev: Architektúra 1960. 5. szám. 3 Bocsarov közlése nyomán, Architektúra 1960. 5. szám.