Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

96 Borsos József d) önálló ipari vízmű létesítése csak akkor ésszerű, ha a szükséges ipari víz mennyiségének zöme alacsonyabb minőségű kategóriába tartozik. Ha a vízhasználók többsége vízminőség szempontjából kényes igényű üzem, kettős vízellátás már rendszerint nem gazdaságos. e) Önálló ipari vízmű csak bővizű folyók, nagyobb tavak, vagy duzzasztott víztározók mentén ajánlható, lia az ellátandó iparterület is a víznyerő hely közelében van. így kisebb a termelési költség, mert rövidebb a kettős nyomóvezeték, kisebb a nyomásveszteség, tehát a fajlagos energiaszükséglet is kevesebb. f) A gazdasági összehasonlító számításokba az üzemköltségek alakulását is be kell vo nni. A budapesti önköltségszámítások eredményei azt mutatták, hogy az ivóvíz ö nköltsége mintegy kétszerese az ülepített ipari víz költségének. Ebben a második csőhálózat amortizációjának költsége is benne volt. g) Ipari vízmű létesítését az is indokolhatja, ha az ivóvízmű nagyobbarányú fejlesztése ezáltal hosszabb időre elhalasztható. h) Az ipari vízszükséglet kettős vezetékrendszerrel való ellátása a tapasztalat szerint növeli az összvízfogyasztást. Az ipari vízmű nyomócsöveit, mivel a víz nincs teljesen tisztítva, fokozott lerakodások miatt sűrűbben kell öblíteni. Meg kell vizsgálni tehát azt is, hogy a kérdéses terület csatornahálózata elegendő-e nagyobb vízmennyiség levezetésére? i) A kettős vízellátás különleges viszonyok (háború, tűzvész) esetén fokozott üzembiztonságot eredményez, mert egyik vízmű üzemzavara esetén a másik tudja pótolni a hiányt. Az ipari víz minősége nem felel ugyan meg az ivóvíz követelményeinek, rendkívüli viszonyok közt az ipari vízellátás is jobb, mintha egyáltalán nincs víz. Ilyen esetekben fokozott csírátlanítással, főzéssel lehet a víz egészségügyi hiányosságait javítani. j) A kettős hálózat más egészségügyi veszedelmet is rejt magában. A csőhálózatot nem ismerő szerelők a javítási, bekötési munkák során az ivóvízfogyasztókat esetleg átkapcsolják az ipari vezetékhálózatra, esetleg a két vezetékhálózatot összekötik egymással. A kétfajta víz keveredik, ami káros következményekkel járhat. k) Nagyobb ipartelepek diszlokálása, iparnegyedek városfejlesztési terveinek készítésekor meg kell vizsgálni, indokolt-e külön ipari vízmű létesítése? Ha igen, az ipari vízmű létesítményei számára megfelelő területeket kell fenntartani. I) Mérlegelni kell végül az üzemszervezés kérdését, az ipari és ivóvízmű közös üzembentartásának előnyeit és hátrányait. Kisebb városokban a két vízmű külön üzemeltetése gazdaságtalan. Műszaki szempontból is helyes az egy vállalatban való egyesítés, mert az ügyeletes szolgálat megszervezése, a szerelvények, felszerelések közös tárolása könnyebben oldható meg. Ebben az esetben meg kell akadályozni, hogy az ipari vízzel szennyezett szerszámokat, munkaruhákat az ivóvízhálózat munkálatainál felhasználják. Nagyvárosokban ha mindkét vízműfajta egy bizonyos nagyságrendet már elért, előnyösebb lehet a külön üzembentartás.