Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
3. füzet - I. Ihrig Dénes: Gátvédelem és korszerűsítésének kérdései
Gátvédelem 245-leg a gátat védő berendezéseknek (pl. véderdőnek, védőburkolatnak stb.) már előzetes kiépítése, átalakítása vagy megerősítése, a megelőző védekezés úgy, hogy a sok nehézséget és bizonytalaságot magában rejtő aktív védekezés szükségét mindjobban elkerülni tudjuk. Hazai gátvédeli módjaink még a múlt század második felében, a gátépítések nagyarányú megindulása után, az akkori kiépítettségnek, munkamódszereknek és anyagoknak megfelelően alakultak ki. Kiváló ármentesítő mérnökök dolgozták és kísérletezték ki azokat a gátvédelmi módokat, azokat a gátvédelmi eszközöket és anyagokat, melyeket nagyrészben még ma is ugyanúgy használ árvízvédelmi gyakorlatunk. Ezek közül a kiváló árvédekező mérnökök közül a múlt század második felében Biró Elek, Endre Andor, Fromm Miklós, Szolyka Gusztáv, Szlovák Jenő, Vigh Gyula, majd a múltszázad végén és századunk elején az utánuk következők közül Korbély József, Küzdényi Szilárd, Maiina Gyula, Porgányi Lajos, 1. ábra. Maiina Gyula hullámkísérleti medencéje. (Eredeti rajz után) Fig. 1. The wave tank о/ Gg. Malina. (After the original [1900 J drawing) Bild 1. Das Wellenversuchsbecken Gy. Malinas (паси einer Originalzeichnung vom Iahre 1900) Sárkány Béla és még sokan másoknak nevét említhetnék. ízig-vérig ármentesítő mérnökök voltak, akiknek munkájaként alakult ki a magyar gátvédelem. Közülük is — a gátvédelmi módok kialakítását illetőleg — ki kell emelni Endre Andor, Szolyka Gusztáv és különösen Maiina Gyula nevét, akik közül ez utolsó a múltszázad utolsó és e század első éveiben annak az időnek eszközeivel és anyagával leggazdaságosabb és legjobb hullámverés elleni védelmi módokat és eszközöket dolgozta ki. A hullámverés tanulmányozására az újszegedi gátőrháznál, kísérleti medencét épített, ahol mesterséges hullámkeltés mellett a különféle védelmi módok és berendezések összehasonlítására és hatásfokának megállapítására — az ország első kismintakísérleteivel — sorozatos, igen pontos, tudományos vizsgálatokat végzett (1. ábra) [1]. Ezeknek a kiváló ármentesítő mérnököknek eredményeit és saját tapasztalatait rendszerezte és foglalta össze Péch József, akkor még (1892-ben) a világirodalomnak is egyetlen ilyen munkájában, a Gátvédelem-ben [2], mely a gátak védelmére vonatkozóan a későbbi árvízvédelmi kézikönyveknek is [3, 4] az alapját képezte. Ilogy azonban a gátvédelmet is, az árvízvédelem fejlődésével egyidejűleg, helyesen és gazdaságosan hajthassuk végre 1. meg kell vizsgálni mai tudományos szemlélettel a gátakra árvizek alkalmával ható és a gátakban lefolyó jelenségeket, 2. kritika tárgyává kell tenni a szokásos gátvédelmi módjainkat, azok végrehajtását és eszközeit, majd pedig
