Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - VI. Rövidebb közlemények

Bogárdi I.: Gondolatok az esőszerű öntözésről 507 A gyakorlat számára szükséges egy olyan tényező bevezetése, amelymegfelelően jellemzi az esőképet, de ugyanakkor egyszerű számítással, közvetlenül a csapadékadatok (derékszögű hálózatban elhelyezett edényekbe hulló vízmennyiség) felhasználásával megkapható. Ezt a két követelményt a Christiansen által meghatározott [2, 242. o.j ún. „Си" egyenletességi tényező elégíti ki. Levezetését nem közöljük, csak utalunk arra, hogy a végeredményt matematikai statisztikai módszerrel számíLották ki : Cu% = (l — I 100 ahol: m = a csapadékadatok középértéke, n = a megfigyelések száma (mérőedények száma), D = a csapadékadatok középértéktől való eltéréseinek (abszolút érték) összege. А „Си" tényezővel tetszés szerint akár egyes, akár kötésben levő szórófejek esőképét jellemezhetjük. Ügyelni kell arra, hogy a mérés időtartama legalább két óra legyen. Célszerűsége folytán javasoljuk а „Си"egyenletességi tényezőnek, a hazai gyakorlatban való alkalmazását. Szórófejek kötésével kapcsolatos vizsgálatok. Az eddigi hazai munkákat két nagy csoportba sorolhatjuk : 1. típus öntözőberendezések előírt kötésméreteinek ellenőrzése a használatban levő szórófejekkel [3], 2. egységes szórófej típusokhoz az optimális kötési mód megválasztása [4, 5]. A kutatások egy részénél [3, 4] felhasználták a Lipták Ferenc által javasolt, egy bizonyos szórófej típusra vonatkozó átlagos i-R ábrákat. Megállapították ugyanis, hogv a különböző i-R ábrák, a nyomás 1,5 — 2,0 alt-ás változása, valamint egymástól 1 — 2 mm-rel eltérő fúvóka átmérők esetében csak kis mértékben térnek el egymástól. A típus öntözőberendezésekre vonatkozólag leszögezték, hogy az átlagos intenzitás értékek többé kevésbé megfelelnek a tervezetteknek, de a csapadékeloszlás nagyon egyenetlen. Csak egy jellemző ábrát mutatunk be, mégpedig egy MA-120-as kisintenzitású berendezésen, 24x24 m-es kötésben dolgozó T-20 (7 mm átmérőjű fúvóka) szórófejek állal öntözött terület két metszetét (1. ábra). Az egész területet átlagos intenzitása 3,5 mm/óra, de ugyanakkor A-A metszeten = 8,7 mm/óra. (Az ábrán az 1 fordulatra eső csapadékmennyiséget tüntettük fel.) Hasonló eredmények adódtak ki az MA-90 és MA-200-as berendezések vizsgálatánál. Lipták Ferenc az MR-50-es és Sz-2-es szórófejek különböző kötéseit vizsgálja [4]. Megállapítja, hogy körbeszórásnál a téglalap alakú, még szektoros üzemben az egyenlőszárú háromszöges kötés a legmegfelelőbb. Miután azonban egy esetben sem kapott teljesen kielégítő permeteloszlást, javasolja, hogy a szórófejek szerkezetét alakítsák ki úgy, hogy kedvező i — R ábrát kapjanak. Marjai Gyula [5] négy (Bauer, Peja, API, Mannessmann) külföldi berendezés kötéseit helyszíni, üzemi mérések alapján tárgyalja. Az ismertetett munkák alapján megállapíthatjuk, hogy csak abban az esetben várhatunk kedvező csapadékeloszlást, ha szórófej típusonként külön-külön megadjuk az alkalmazandó kötéstávolságot. Ebből következik az, hogy típusberendezéseket ma már nem célszerű elméleti szórófejek alapján tervezni. Ugyancsak nem helyes, ha a kötéstávolságot egyszerűen, a szórási távolságnak egy állandóval való szorzása útján számoljuk ki (mint pl. négyzetes kötésnél 1,41 R alapján), mert egyáltalán nem biztos, hogy ebben az esetben lesz optimális permeteloszlás. Másrészről azonban, munkatakarékosság szempontból előnyös a szórófejeknek egymástól a lehető legtávolabbi elhelyezése. A továbbiakban ismertetünk egy eljárást, amelynek segítségével, a szórófejtípus ismeretében közvetlenül megállapíthatjuk különböző kötéstávolságokhoz tartozó „Си" egyenletességi tényezőt. A megoldást Cristiansen dolgozta ki és W. Strong professzor méréssorozattal ellenőrizte [2]. Az eljárás alapelve a következő: Az öntözésnél alkalmazott szórófejek a tapasztalat szerint hat nagy csoportba sorolhatók, attól függően, hogy átlagos i-B ábrájuk milyen jellegű (2. ábra), A-F típusok). Christiansen diagramban foglalta össze azt, hogy az említett szórófejtípusok esetén, változtatva a kötéstávolságot, mekkora lesz а „Си" tényező. Itt