Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
4. füzet - VI. Rövidebb közlemények
Illés I.— Hock В.: Csatornavíz átemelők méretezése 497 3. A szivattyúegység, vagy szivattyúegységek által szállított, illetve szállítandó tényleges vízmennyiség (amelyet a szivattyú hatásfokának és össz-emelőmagasságának figyelembevételével állapítottak meg). Jele: q s l, mértékegysége //perc, vagy m 3/perc. 4. A szívótér megtelési ideje, vagyis az az idő, amely alatt a kikapcsolási alsó vízszinttől a bekapcsolási felső vízszintig terjedő térfogat ( К) megtelik. Jele: t m, mértékegysége perc. 5. A szivattyúzás ideje, vagyis az az idő, amely alatt folytonos hozzáfolyás (<jb) mellett a szivattyú a szívótér hasznos ( К) térfogatát kiüríti. Jele: t S I, mértékegysége perc. 6. A periódusidő, amely egy teljes folyamat ideje, vagyis a szívótér (t m) megtelési idejének és a szivattyúzás (4z) idejének összege. Jele: T p, mértékegysége perc. Ezek előrebocsátása után térjünk vissza az átemelők további csoportosítására. a) Csatornavíz átemelők Aszerint, hogy milyen rendeltetésű csatornák vizét emelik át, megkiilönböz_ tétjük az aa) egyesített rendszerű csatornák-, ab) я csapadékvíz csatornák- és végül ac) a szennyvízcsatornák átemelőit. A csatornavíz átemelők közös jellemzője, hogy céljuk kizárólagosan átemelés. Az ismertetett tényezők közül az átemelendő vízmennyiség (Çb) széles határok között változik az aa) és ab) alatti átemelőknél. A száraz idejű és a csapadékos idejű vízmennyiség aránya 1 : 40—1 : 50 is lehet. Az átemelés ez esetben több szivattyúegység működtetésével, a ki- és bekapcsolási szintek magasságának szivattyúegységenkénti változtatásával és a hasznos szívótér térfogat változtatásával oldható meg. Ismert megoldás, hogy a szárazideji vizet (illetve szennyvizet) egy kisebb szivattyúegység emeli át, a nagyobb csapadékvíz mennyiség megérkezésekor pedig, amikor a szívótérben a vízszint (a kis szivattyú vízszállításának elégtelensége folytán) megemelkedik, egy, vagy több nagyobb szivattyú lép működésbe. Itt tehát két különböző nagyságú q s z és ugyanabban a szívóaknában két különböző (egy száraz idejű és egy csapadékos idejű) térfogatú К található a folyamatban. A szennyvízcsatorna átemelőknél az átemelendő qb vízmennyiség, kisebb határok között változik mint az aa) és ab) esetben. A csúcsvízhozam és az éjjeli minimum aránya 1 : 5 — 1 : 8 lehet, bár ez utóbbi arány ritkán fordul elő. Az átemelés megoldható egy szivattyúegységgel, de megoldható az előzőekben vázolt módon több egységgel is. A megoldástól függően a és К nagysága változhat, vagy állandó is lehet. Megjegyzendő, hogy minden olyan átemelőnél, amely házi (városi) szennyvizet emel át, a szívótér ( К) hasznos térfogatát olyan méretűre kell választani, hogy abban a szennyvíz ne rothadjon be. A szennyvíz berothadása veszélyezteti a szennyvíztisztító telep helyes működését, különösen az ún. friss vizes rendszereknél. A berothadás időtartama 5 — 6 óra, amely a külső hőmérséklettel fordítva arányos. A tervezésnél akkor járunk el tehát helyesen, ha a tározási időt (csatornában lefolyási idő + a szennyvíztisztító telepig az előforduló összes átemelő éjjeli minimális vízhozzáfolyás esetén előálló tározás ideje) ennél az értéknél kisebbre vesszük fel, b) Szennyvíztisztító telepek átemelői Szennyvíztisztító telepeken az átemelés vagy a tisztítási technológiát (műtárgyra való átemelés, recirkuláltatás stb.) vagy a gazdaságosságot szolgálja. Két eltérő típust különböztethetünk meg: 5 ba) Ahol a csatornavíz átemelőkhöz hasonlóan az átemelendő qt, vízmennyiség időben változó. bb) Ahol az átemelendő дь vízmennyiség időben állandó, pl. ahol nagykörös recirkulációval egy megadott értékre egészítjük ki a csatornán érkező, időben változó, szennyvízmennyiséget. Itt a és К értéke állandó. Megjegyezzük, hogy ezt a típust elsősorban már meglevő telepeknél találjuk. Üj telepeknél ugyanis a legújabb kutatások eredményeképpen már nem törekednek arra, hogy az érkező, időben változó vízmennyiséget recirkuláció segítségével időben állandóvá tegyék. 7 Vízügyi Közlemények
