Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - III. Bogárdi István-Perényi Károly: Műanyagtömlők alkalmazása az öntözésben

432 BogárcLi I.—Perényi К. ugyanilyen nyomáson már jelentős mértékű a porlasztás. Méréseink szerint 3,0 sebességig nem alakul ki porlasztás. A 21. ábra a lyukasztás végét mutatja, ahol már a teljes keresztmetszeten át folyik ki a víz. Külföldi adatok feldolgozása alapján a p, vízhozam-tényező és a v (m/s), a csőben a kifolyásra merőleges vízsebesség, között a következő összefüggés áll fenn: p, = 0,80 - 0,066 v Számításainknál ezt a képletet használtuk. Összehasonlítva az 50, 100 és 150 m-es szakaszt, megállapíthatjuk, hogy 50 és 100 m-en a vízhozameloszlás közelítően egyenletes, illetve a növekedést a terepesés okozza. (Dunabogdányban 50 m hosszal dolgoztunk, kissé emelkedő terepen, s a vízhozam ennek megfelelően 10—20%-kal csökkent. Mivel ott terepfelvételt nem végeztünk, vízhozameloszlási ábrát nem közlünk.) 150 m-en még lejtős terep esetén sem egyenletes a vízhozam. Ez a hossz porlasztás szempontjából sem előnyös, mert a mérések és számítások szerint legalább 1,2—1,4 m-es kezdőnyomást kell biztosítani, hogy az üzemben levő szakasz mentén elérjük azt, hogy végig legyen kifolyás és a vízmennyiség a legtöbb helyen elérje az egy barázdára legkedvezőbb értéket (0.8 — 1,0 l/s). Ebben az esetben a cső elején 5 m/s nagyság22. ábra. Sebességeloszlás 50 és 100 m-en Abb. 22. Geschwindigkeitsverteilung auf 50 und 100 m 21. ábra. Kifolyás a lyukasztott szakasz végén Abb. 21. Auslauf am Ende der gelochten Strecke